A totális globalizáció csupán mítosz. A világgazdaság legfontosabb trendje valójában a regionalizáció. Csak minden ötödik ország és minden negyvenedik multi épít valóban globális ellátási láncot. A többiek a szomszédságukra összpontosítanak – és ők teszik jól.
Shannon K. O’Neil a latin-amerikai térség vezető szakértője a Külkapcsolatok Tanácsa nevű amerikai agytrösztnél (a szervezet leginkább az utóbbi évtizedek legbefolyásosabb külügyi folyóirata, a Foreign Affairs kiadójaként ismert). Az információs elithez kötődő szerzők esetében különösen értékelendő, amikor veszik a bátorságot megkérdőjelezni a globalista mitológiát vagy annak bármely, „davosi konszenzus” övezte tartópillérét. O’Neil most pontosan így tesz The Globalization Myth. Why Regions Matter (a globalizációs mítosz – miért számítanak a régiók) című könyvében, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy a globalizáció túlértékelt jelenség. Bár a világ 1900 óta valóban egyre nemzetközibbé vált, szerinte „közel sem annyira, mint ahogyan azt a globalizáció narratívája sugallja”. A világgazdaság legfontosabb trendje valójában a regionalizáció. Mire alapozza ezt?
A magyar miniszterelnök a pénteki alaszkai egyeztetés kapcsán megjegyezte, nem szeretne belecsúszni abba a szerepbe, hogy találgat miről lesz szó, de annyit elárult, hogy fontos gazdasági kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.