„Nyitottság, kíváncsiság nélkül nincsen jó zenész” – Vigh Andrea hárfaművész a Mandinernek

Farkas Anita interjúja a Mandiner hetilapban

Járvány, energia-vészhelyzet, válság – hogyan tudták, tudják túlélni ezt a senki számára nem könnyű időszakot?
Úgy, hogy mindig előrenéztünk és -nézünk, és az aktuálisan megoldandó feladatokra koncentrálunk. Emlékszem, milyen lélekszorító pillanat volt, amikor a koronavírus-járvány miatt bezárt az ország, elhangzott az utolsó koncert, és tudtuk, hogy bizonytalan ideig nincs tovább, legalábbis a hagyományos formában. A Zeneakadémia munka­társai, a tanárok, a diákok hihetetlen erejét és kreativitását mutatja, hogy mindenki rögtön azon kezdett gondolkodni, hogyan lehet a rendelkezésünkre álló technikai eszközöket a megfelelő módon, oktatási és kulturális értelemben is a szolgálatunkba állítani. A zene ugyanis teljesen más, mint a verbális, pláne az írott műfajok, a lelkét a hangzásbeli minőség, mester és tanítvány, muzsikus és hallgatóság személyes, bensőséges kapcsolata, egymásra rezonálása adja. Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy mindez a virtuális térben is meg tudjon valósulni. Miközben igyekeztünk fenntartani a tanítványaink hitét, lelkesedését, óriási virtuális koncertteremmé alakultunk, a legtöbb produkciót a pandémia alatt a Zeneakadémia közvetítette. A kollégáim pedig arra is felhasználták ezeket a hónapokat, hogy új digitális tananyagokat fejlesszenek, így a Kodály Hub és a Megérint a zene mellett megjelent a Fülelő is. A cél közös: a kodályi elvek szerinti ének-zene, illetve a szolfézsoktatás modern pedagógiai eszközökkel való népszerűsítése itthon és a világban, határokon átívelő, azonos értékrendű közösségek építésével.

Sokszor halljuk, hogy öregszik a klasszikuszene- rajongók tábora. Azért is kellenek az ilyen kezdeményezések, hogy ne fogyjanak el a koncertlátogatók?
Én egyáltalán nem vagyok ilyen borúlátó. A profin felépített, társművészeteket – irodalmat, képzőművészetet – is bevonó közvetítéseinkbe például rengeteg fiatal kapcsolódott be, erről konkrét felméréseink vannak. A Zeneakadémia eleve nagyon nyitott intézmény, minden kor­osztály számára vannak érdekes, interaktív programjaink az egészen kicsiktől kezdve – akikkel például zenehallgatás közben legóból építjük meg a Zeneakadémiát, vagy eljátsszuk A varázsfuvola egyes jeleneteit – egészen a középiskolásokig. A tanárképzésen keresztül pedig szeretnénk olyan fiatalokat a pályára állítani, akik a közoktatási énekórákat vagy a zeneiskolai szolfézs-, illetve hangszeres képzést új szemlélettel tartják majd.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem irányításával, a Királyi Skót Nemzeti Zenekar, illetve a hágai Királyi Zeneakadémia együttműködésével 2016-ban megvalósult Kodály Hub tudásközpont egy kereshető zenei adatbázis, amelyben a tanár például az adott korosztályhoz, pedagógiai célhoz, ünnepkörhöz vagy egyéb szempontok szerint választhat dalokat és hozzájuk az élményszerű tanítást segítő énekes játékot. Emellett a legmodernebb – többek között az MTA szakmódszertani kutatásainak eredményeit hasznosító –, az óvodától a felsőoktatásig ívelő módszertani anyagokhoz, filmekhez férhet hozzá a felhasználó a világ bármely pontjáról. A projektre egyre több országban felfigyelnek, a kodalyhub.com és a kodalyhub.hu címen már jó ideje elérhető angol, illetve magyar nyelvű portál az ének-zene tanárokat segíti, hogy minél élményszerűbb, a kodályi elveken alapuló órákat tarthassanak. A csatlakozók egymással is felvehetik a kapcsolatot amellett, hogy folyamatosan értesülnek a fontosabb hírekről, eseményekről egy integrált naptár segítségével. 2020-ban a Kodály Hub lett az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert az Európai Uniótól, a záráskor pedig kimagasló, 90 százalékos értékelést kapott.