Szeretnék elmesélni egy rövid történetet. Ezelőtt kétszáz évvel megszületik Petőfi Sándor. Valamikor 1822 végén, 1823 elején, pontosan senki nem tudja. Nagyjából háromhetes lehet a kis Sándor, valamint kétnapos csecsemő Madách Imre, amikor Kölcsey 1823. január 22-én letisztázza a Himnusz kéziratát.
Ekkortájt vált szerkezetet a formálódó magyar irodalom. Kazinczy ugyan Széphalmot irodalmi központtá levelezte össze, de Kisfaludy Károly 1822-ben megalapította az Aurora szépirodalmi közlönyt, és ezzel áthúzta az irodalmi centrumot Pestre.
A Hymnus is az Aurorában jelenik meg először 1829-ben, akkor még A’ Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül.
1830-ban az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe a Magyar Tudományos Akadémia első fokozatú taggá választja Vörösmarty Mihályt. 1831-ben kitör Magyarországon az első nagy kolerajárvány, vagyis mai szóhasználatunk szerint az első olyan pandémia, amiből messzemenő következtetéseket vonnak le a kor nagyjai. Ez viszi el egyébként Kölcsey jóbarátját, nagy elődjét, Kazinczy Ferencet is.
Kölcseyt 1832-ben országgyűlési követté választják.
Mércét ád, beszédei példaértékűek,
tőle tanulja a szónoklatot Deák Ferenc, Kossuth Lajos vagy Eötvös József is.
Ugyancsak ebben az évben Széchenyi István megalapítja a Hídegyletet, aminek célja, hogy Buda és Pest között híd épülhessen, az 1832–36-os országgyűlés pedig megajánl egy összeget arra, hogy az 1802-ben Széchényi Ferenc által megalapított Magyar Nemzeti Múzeumnak új, önálló épülete legyen. 1836-ban ugyancsak az Aurorában jelenik meg Vörösmarty Szózata. 1837-ben elkezdik építeni a Nemzeti Múzeumot. Ebben az évben történik az is egyébként, hogy Petrovics István szíjjal elveri kamasz fiát,
Sándort, mert költőnk a színészettel kacérkodott, beállt Balog István társulatába. 1838-ban váratlanul meghal Kölcsey. 1839-ben nekilátnak a Lánchídnak.
Egy keveset ugorjunk az időben. 1843-ban Egressy Béni megzenésíti a Szózatot.
Ugyanebben az évben dőlhet el Petőfi sorsa is. Július 1-jén érkezik Pestre, szokása szerint szerelmes lesz,
majd megkapja első nagyobb irodalmi munkáját is: Charles de Bernard A negyvenéves hölgy című francia kisregényét magyarítja németből, majd George James Robin Hood című regényét kell lefordítania angolból magyarra. Ekkor még billeg költőnk sorsa, a színészetről nem tesz le, Erdélybe készül, de csak a Partiumba jut el. Megbetegszik, Debrecenben gyógyul.