Brüsszeli sorompó a magyar diákoknak

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Az Erasmus+ uniós program harmincöt éve kínál lehetőséget a fiataloknak arra, hogy külföldi tapasztalatokkal bővítsék látókörüket. Európai szinten teremt hozzáadott értéket, túllépve azon, amit a részt vevő országok külön-­külön tudnának nyújtani. A programban való részvétel javítja a karrierlehetőségeket, növeli az aktív társadalmi szerep­vállalást, kedvező hatást gyakorol a társadalmi befogadásra, és hozzájárul az európai identitás erősödéséhez – hangoztatja az Európai Tanács honlapja az Erasmus+ legfőbb értékeit. Kétségtelen, hogy az Európai Unió egyik legnépszerűbb kezdeményezéséről van szó, amelynek keretét az Európai Bizottság javaslatára a 2021–2027-es költségvetési ciklusban megduplázták – éppen akkor, amikor a testületben Navracsics Tibor volt az ifjúsági és oktatási biztos. Azonban hiába a magyar szerepvállalással zajló sikerek, a minap kiderült, hogy a magyar fiatalok igen jelentős részét kizárnák a programból, mégpedig tisztán politikai okokból. Nézzük, pontosan miről van szó.

Január elején a Népszava írta meg, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, mivel „az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket”. Az országban huszonegy alapítványi egyetem működik, és tény, hogy a fenntartói testületeikben több politikus részt vesz, például Varga Judit, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszterek.