Helyreállítási mesterterv – kiút a labirintusból?

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

A november utolsó napján tartott sajtótájékoztatón nemcsak Magyarország, hanem egész Európa közelebb került ahhoz, hogy megtudja, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy adott tagállamban el lehessen mondani: átláthatóan
használják fel az uniós forrásokat. Az Európai Bizottság képviseletében Didier Reynders, Johannes Hahn és Valdis Dombrovskis mutatta be a közvéleménynek annak a tervnek a bizottsági értékelését, amelyet Magyarország az európai Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) keretében tett le az asztalra hosszas, éveken át tartó egyeztetések után.

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv (RRP) 5,8 milliárd euró összegű reformot és beruházást tartalmaz, ez a 2021. évi magyar bruttó hazai össztermék 3,8 százalékát teszi ki. Az RRF elsődleges célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, de a tagállami tervek egyebek mellett intézkedéseket tartalmaznak az adott gazdaság válságálló képességének növelésére, továbbá a zöld- és a digitális átmenet lebonyolítására vonatkozóan. A magyar tervet az Európai Bizottság kiemelkedően jónak találta, és elfogadásra ajánlja az Európai Unió Tanácsának. A terv tizenegy kritérium – például növekedés és munka­helyek, zöldcélok, digitális célok – megvalósítását kezdeményezi. A tizenegy kritériumból tízre Magyarország a legjobb, A minősítést kapta. Egy kritériumra, a költségszámításra adtak csak B minősítést, de ebben egyetlen tagállam sem kapott A-t.