Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
Az ellenségem ellensége a barátom – tartja a közmondás, s ha így van, akkor az allergiások örömmel fogadhatják az egyik legagresszívebb pollentermelő növény hatékony és természetes ellenségének, a parlagfű-olajosbogárnak (Ophraella communa) a megjelenését a Kárpát-medencében. De vajon tényleg ilyen egyértelmű a képlet?
A parlagfű-olajosbogár Európában éppúgy idegenhonos faj, mint maga a növény, melyről a nevét kapta, és melyet ritkít. Észak-Amerikából származik, s a legújabb kutatások szerint jó esély van rá, hogy hazánkban is elterjed, hozzájárulva a parlagfű-allergiások évről évre visszatérő panaszainak a csökkentéséhez. A jelenség jól mutatja, hogy
ha egy inváziós faj – jelen esetben a parlagfű – elterjed valahol, egy idő után követik a természetes ellenségei is.
A bogarat két nem főállású rovarász találta meg Soroksáron 2020 őszén: a közösségi médiában valaki megjelentetett egy képet róla, a rovarászok pedig ennek nyomán a kép származási helyszínén megtalálták a lárváit és a kifejlett egyedeit. Ezután értesítették az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpontját (ATK) – ismerteti a hazai felfedezés hátterét Kontschán Jenő, az ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója a Természet Világa folyóiratban.
A parlagfű-olajosbogár nem ismeretlen Európában: Milánó környékén nagy területen fordul elő stabil populációja, s Horvátországban, Szerbiában is megtalálták már. Az ATK ezért a déli határ menti területeket vizsgálta, előkerül-e valahol, és meglepetésnek számított, hogy nem ott, hanem Budapest belterületén bukkant fel először a bogár.
A szakemberek következő célja egyértelműen kideríteni, hogy stabilan megtelepedett-e hazánkban a parlagfű-olajosbogár, vagy a soroksári előfordulás egyelőre egyszeri történet. Ez azért fontos, mert olasz kutatók azt tapasztalták, hogy
a rovar a parlagfű pollentermelését 30 százalékkal tudja csökkenteni.
Bár ez önmagában nem oldja meg a parlagfű-allergiások problémáit, hozzájárulhat enyhítésükhöz egyfajta biológiai segítségként a többi parlagfű-mentesítő módszer, a kaszálás, az esetleges vegyszeres beavatkozás mellett.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatócsoportja ezért a parlagfű e természetes ellenségének a terjedési törvényszerűségeit vizsgálja. Az Agricultural and Forest Entomology című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint elsősorban a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg a parlagfű-olajosbogár terjedését. Vizsgálataik bizonyították, hogy a bogár rajzása azzal az időszakkal esik egybe, amikor a parlagfű növekszik és virágzik – ami jó hírt jelenthet az allergén elleni védekezés szempontjából.
A parlagfű-olajosbogár terjedésének alapvetően lehetne örülni,