Önkéntes amatőrök segítségével is gyarapodhat a közös tudásunk mindenről – többek között a környezetünkről. Magyar ökológusok például horgászokkal működnek együtt.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
A közösségi tudomány (citizen science) viszonylag fiatal jelenség a kutatás nemzetközi világában: nincs egy évtizede, hogy elkészült az az európai uniós módszertani kötet, amely először leírta, miként vonhatók be a tudományos megfigyelésbe amatőrök, önkéntesek, illetve hogy tőlük milyen tudást, ismeretet várhatnak a szakemberek. Hazánkban egyre népszerűbb a tudomány ilyen „társadalmiasítása”, a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely a vizes élőhelyekkel kapcsolatos, eddig rejtett civil ökológiai ismereteket szeretné publikációkba beépíteni.
A hagyományos ökológiai tudás (traditional ecological knowledge) elsősorban a tájjal legszorosabb kapcsolatban élő gazdálkodók, pásztorok, halászok természeti megfigyelésére épülő ökológiai ismereteket jelenti, helyi ökológiai tudásról (local ecological knowledge) pedig azoknál a társadalmi csoportoknál beszélhetünk, amelyeknél a tudásuk egy szelete nem a környezetük megfigyeléséből, hanem részben más forrásból, elsősorban a szakmai előképzettségükből fakad.
Utóbbira jó példa az erdészek, természetvédelmi őrök vagy a horgászok ökológiai tudása – magyarázza az OTKA támogatásával a közelmúltban indított programja kapcsán négy magyar kutató: Löki Viktor, Nagy Jenő, Mozsár Attila és Lukács Balázs András. Az utóbbi években az is nyilvánvalóvá vált, hogy
és az élőhelyek fenntartható kezeléséhez a világ számos élőhelytípusa, így a vízi ökoszisztémák esetében is.
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a Debreceni Egyetem közös vizsgálataiban arra kíváncsiak a szakemberek, hogy a szabadidős hobbihorgászok milyen információkat gyűjtenek arról a vízről, amelyet fogásra várva órákon át figyelnek.
Az, hogy a horgászok ismerik a kifogni vágyott halakat, nyilvánvaló, de a víz közelében töltött idő alatt megfigyelik a növényzetet, annak változásait, továbbá rengeteg kétéltűvel is találkoznak, amelyekről szintén értékes megfigyeléseket adhatnak át az ökológusoknak. A négy kutató véleménye szerint ezeknek a jövőbeni közösségi tudományos programoknak legalább részben horgászokra optimalizált okostelefon-alkalmazások létrehozására kell összpontosítaniuk, meglátásuk szerint
A digitális alkalmazások révén maguk a horgászok is ráébredhetnek, mennyi mindent tudnak azokról az élőlényekről, amelyek amúgy nem kifejezetten érdeklik őket, sőt eddig az sem feltétlenül tudatosult bennük, hogy egyáltalán ismereteket gyűjtenek róluk.
Az ÖK kutatói egy másik, immár három éve működő, főként a jelentősebb tavaink, folyóink környezetére összpontosító, az ország egészét lefedő programhoz is várják a lakosság segítségét. A Szúnyogmonitor projekt keretében az inváziós csípőszúnyogok terjedésének feltérképezésében kérnek közösségi részvételt, arra kérik a lakosságot, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék a Szúnyogmonitor.hu oldalon leírtak szerint. Az emberre veszélyes kórokozókat is terjesztő inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérése céljából indított közösségi tudományos projekt a fontos részmegfigyelésekért cserébe segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, valamint támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is.
A három vizsgált faj, az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog opportunista, vagyis
ezáltal állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajok nem hordoznak. Fontos tudni azonban, hogy egy inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból, azaz az inváziós fajokból nagy egyedszámú, stabil populáció legyen jelen. A Szúnyogmonitor projekt egyik fő célja ezért az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése – s tegyük hozzá, remélhetőleg ezáltal a távol tartása.
A programban a kutatók Soltész Zoltán vezetésével arra kérik a lakosságot, hogy ha sikerült megfogniuk egy vérszívót, akkor a fogás helyének és idejének megjelölésével küldjék el az ÖK vácrátóti telephelyére. Az is megfelelő, ha küldenek egy fényképet a rovarról, illetve használják a szúnyogok monitorozása céljából létrehozott, magyar nyelvű Mosquito Alert telefonos applikációt. Az elektronikus és a postai levelekre a kutatók néhány napon belül, az applikáción keresztül beküldött adatokra – a bonyolultabb validáció miatt – kicsivel később adnak választ, de minden esetben visszajelzést küldenek arról, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Ha nem inváziós csípőszúnyogról van szó, akkor részletesen kifejtik, hogy a beküldött példány miben különbözik az inváziósoktól.
Azt már tudjuk, hogy 2021-ben a kutatók 1160 szúnyogot kaptak, melyek közül 407 volt ázsiai tigrisszúnyog, 86 ázsiai bozótszúnyog, 54 pedig koreai szúnyog. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt.
Nyitókép: Shutterstock
Vasárnap óta súlyos problémák vannak a gombai vízhálózattal. A polgármester tájékoztatása szerint a kánikulában kétszer annyi víz fogy, mint amennyit a község kútjai képesek kitermelni.
Helytelen a vízgazdálkodás, mert víztelen a helygazdálkodás – vallja Balogh Péter geográfus és gazdálkodó, a Vízválasztó Mozgalom alapítója. A Tiszánál beszélgettünk ember és táj viszonyairól, hazánk sivatagosodásáról és a víz életbe vágó fontosságáról.
Miközben a vasúti járművek sorra hibásodnak meg és a budapesti villamossínek is veszélyesen felforrósodtak a hőség miatt, addig több Pest és Fejér vármegyei településen már honvédségi és katasztrófavédelmi beavatkozásra van szükség az ivóvízellátás biztosításához.
Elítéltek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mert keresztény elveket érvényesít az oktatásában.
Karbantartási és hibaelhárítási munkálatok miatt nincs víz a településeken.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
