A baloldal nem érti a demokráciát

Különösebb feltűnést nem keltett, de a minap megjelent egy köz­vélemény-kutatás a magyarországi pártok és politikusok támogatottságáról. A felmérést a Medián jegyzi, s egyebek mellett kiderül belőle, hogy a Fidesz–KDNP április óta 9 százalékot veszített népszerűségéből. Kétségtelen, bőven volt honnan, s a választani tudó biztos szavazók körében még így is 54 százalékon állnak a kormánypártok. A Gyurcsány-féle árnyékkormány árnyékában ismét szerteszét tartó ellenzéki pártok pedig legfeljebb árnyékuk önmaguknak.

A Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP, no meg a Mindenki Magyarországa, a Jakab Péter nevével fémjelzett A Nép Pártján egyenként csak álmodhatnak az 5 százalékos parlamenti küszöb megugrásáról. A Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk sem sokkal van a határ fölött, a Medián szerint még a legerősebb ellenzéki formáció, a Demokratikus Koalíció is csak 9 százalékon áll a teljes szavazókorú népesség körében. Hasonló kép rajzolódik ki más kutatásokból is.

Afféle alapvetés volt évtizedekig, hogy a parlamenti választások közötti időszakban az aktuális kormányzati erők visszaesnek. Előfordult, hogy úgy is maradtak. Még ha van is némi népszerűségvesztés, most annak ellenére nem történt érdemi támogatottsági fordulat, hogy egyébként az egyre inkább fölénk tornyosuló gazdasági nehézségek akár még indokolhatnák is. Hiszen az emberek érzik a bőrükön a megélhetési költségek növekedését és a minket körülvevő világ temérdek bizonytalanságát. A szomszédban háború dúl, Európát kínozza az energiaválság és a megkérdőjelezhető szankciós politika, közben zajlik az atomháborús fenyegetőzés. Nehéz időket élünk, ami a társadalmakat is próbára teszi.