Patrióta béke, globalista háború

Miután az orosz–ukrán háború eszkalálódni látszik, egyre kevésbé valószínű a békekötés. Ebből fakadóan az egész világot s benne Európát sújtó gazdasági következmények is egyre inkább fenyegetik a társadalmakat – közben honi politikai viszonyaink nem hagynak kétséget afelől, hogy kifejezetten bölcs döntést hozott a többség április 3-án. Nézzünk néhány beszédes példát!

Gyurcsány Ferenc a visszatéréséről delirál, pártja árnyékkormányt állít, úgy, hogy az árnyékkormány­ülésen az egymást egyébként jól ismerő DK-s komisszárok (árnyékminiszterek) előtt névtáblákat helyeznek el. Az egyik leghangosabb ellenzéki politikus, a Robespierre és Szamuely babérjaira törő Jakab Péter – miután saját pártja is kiutálta – már parlamentet oszlatna, és új választást követel. A Momentum első embere a nyilasok jelszavát idézve – később magyarázva – kitartást kíván Magyarországnak. Az LMP elbújik. Az MSZP alig talál magának társelnököt, miközben sorra veszíti el emblematikus politikusait. A Párbeszéd leginkább piacképes „terméke” a főpolgármester, ám Karácsony Gergelynek épp Gyurcsány Ferenc üzent a napokban, hogy hamarosan ejthetik. A Mi Hazánk eközben ügyesen megy rá a lepattanókra, vagyis a csalódott ellenzéki szavazókra.