Irigylésre méltó küldetéstudata volt, pontosan tudta, ki ő, mivé válhat, és mindent fel is áldozott ezért – mondja Antall Józsefről a Vígszínház művésze. Interjú.
Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban
Hány éves volt a taxisblokád idején?
1993-as születésű vagyok, tehát három évvel a születésem előtt történt az esemény.
Mikor hallott először róla?
Valamikor az érettségi után voltam, az első élményem, hogy a Vígszínházban mesélték, mi történt náluk a taxisblokád idején. Akkor csodálkoztam rá az egész eseményre, nem is hallottam eladdig róla. Később, a filmforgatás alatt tudtam meg, hogy mi is volt ez pontosan.
És a színházban hogyan emlékeztek a történtekre?
Éppen előadásra készültek, először fordult elő, hogy izgalmasabb volt a külvilág, mint ami a színház falain belül történik. Ez volt az a mondat, amire felkaptam a fejemet. Aznap este minden, ami kint volt a városban, érdekesebb volt, mint ami benn, ezért nem is jöttek a nézők színházba.
Meg is ölték. Budapest szívében, a nyílt utcán lőtték szitává a médiacézárt, ám ez csak egy tünete volt a '90-es évek magyar valóságának. A Leszámolás vadkeleten ennél sokkal többet mutat be a múltunkról, „a susogós ruhákba öltözött bunkó maffiózók, a Szeva bácsik, a Jusztok, a pufajkás Horn elvtársak világáról”.
Antall Józsefben és Magyar Péterben kb. annyi a közös, mint Bethlen Istvánban és Jámbor Andrásban.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Sokan e gesztushoz kötik a rendszerváltás utáni időszak médiaháborújának kezdetét.
De akkor most tedd a szívedre a kezed, kérlek. Pontosan mit is tudnál felsorolni Havastól?
Nagy ajándék az élettől, hogy együtt dolgozhattam Koltai Lajossal, régi vágyam vált ezzel valóra – mondja Lajos Tamás. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett operatőr-producerrel a főiskolás évekről, mesterekről, lezüllesztett filmes oktatásról és arról beszélgettünk, hogy minek és kinek a kedvéért állt újra a kamera mögé egy alkotás erejéig.
A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne.
Látványosan halad a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi út építése, miközben a helyiek már a leendő híd nevéről is szavaznak.
