Szeptember 29-én Magyarországon ünnepelte hetvenedik születésnapját Csupó Gábor. A világhírű animációsfilm-alkotó címzetes egyetemi tanári címet vett át a Momén, és ott mutatták be a róla szóló portrékötetet is. A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című különleges album nemcsak egy kalandos életút őszinte krónikája, de filmtörténeti kuriózum is.
2022. október 05. 22:14
p
2
0
0
Mentés
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban
Budakalásztól Jack Nicholson szomszédságáig – akár ezt a címet is viselhetné az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor magánéletét és pályáját összefoglaló könyv, amely éppen olyan rendhagyó, mint amilyen rendhagyó módon vált főszereplője a magyar és a kortárs amerikai animáció egyik legnagyobb alakjává. A lineáris szerkezet – a gyerekkortól napjainkig egymást követve sorakoznak az események – nem tér el a hasonló típusú művek felépítésétől, minden másban azonban alaposan meglepnek minket a szerzők. Kollarik Tamás és Takó Sándor, akik a Magyarok Hollywoodban sorozatukban előzőleg már Adolf Zukor és William Fox önéletrajzát, a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző Rózsa Miklós önéletírását, illetve Hubai Gergely Zene: Miklós Rózsa című szakkönyvét is kiadták, jó érzékkel tapintottak rá a konvenciókat a hagyományok tiszteletével elvető, a viccben tréfát nem ismerő „Csupó-jelenség” lényegére. Az eredmény különösen személyes hangvételű, derűsen ironikus szöveg lett, amihez kiválóan illeszkedik a felhasznált képanyag: a kétszáz egyedi grafika és a háromszáz exkluzív, jórészt magánfotó összhangja Ferenczi Mihály tervező munkája.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Brüsszeli rémálom: Magyar Péter vereségre készül, Trump Orbán mögött – itt az új Mesterterv
A legtöbbször A Simpson család létrehozójaként emlegetett Csupó Gábor ugyan nem tartozik a rejtőzködő alkotók közé, szívesen ad interjút is, a sztorik egy része, legalábbis ilyen részletességgel, még soha sehol nem hangzott el. Különösen igaz ez a családi történetekre, amelyek közt az 1952-es császárfürdői hévbaleset ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a szülők konfliktusos házassága vagy már később, az Illés-, Syrius-, Kex-koncertek miatti rengeteg otthoni veszekedés. Részletesen megismerhetjük az animációra való rátalálás fázisait is, amelynek az origója a Disney-féle 101 kiskutya volt, a disszidálás körülményeit, majd a svédországi és legnagyobb súllyal a Los Angeles-i éveket. Utóbbi egyik legnagyobb ajándéka, természetesen az első feleséggel alapított Klasky-Csupo animációs stúdió világraszóló sikerei mellett, a fiatalkori bálvány Frank Zappa barátsága volt – vele, akárcsak később Jack Nicholsonnal, meglehetősen vicces körülmények között találkoztak. Természetesen külön fejezetek tárgyalják a Klasky-Csupo legismertebb sorozatainak (A Simpson család, Fecsegő tipegők) keletkezési körülményeit, evolúcióját, popkulturális hatásait, amellett, hogy Csupó Gábor barátai, kollégái, sőt gyermekei is többször megszólnak.
A rendszerváltozás után egyre többször hazalátogató animációs szakember a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott ünnepségen kiemelte, és a könyvben is többször hangsúlyozza, biztosan nem lehetett volna ilyen sikeres, ha az amerikainál sokkal mélyebb európai, azon belül is a magyar gondolkodásmódot, filmes stílust nem viszi magával a tengerentúlra. A másik ok pedig a még most, hetvenévesen is folyton az új megoldásokat kereső, nyughatatlan, a saját erejében mindenekfelett bízó személyiségében keresendő. És ez az a réteg, ami miatt A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig az animáció műfaja iránt kevésbé érdeklődők számára is nagyon érdekes, megszívlelendő olvasmány lehet.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az emberiségnek nem kevés kihívással kellett idén szembenéznie. Ezek közé sorolható, hogy olyan karakterek intettek búcsút, akik eredetit és utánozhatatlant alkottak. Krupincza Mariann írása.