Budakalásztól Hollywoodig

Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban

Budakalásztól Jack Nicholson szomszédságáig – akár ezt a címet is viselhetné az ötszörös Emmy-díjas Csupó Gábor magánéletét és pályáját összefoglaló könyv, amely éppen olyan rendhagyó, mint amilyen rendhagyó módon vált főszereplője a magyar és a kortárs amerikai animáció egyik legnagyobb alakjává. A lineáris szerkezet – a gyerekkortól napjainkig egymást követve sorakoznak az események – nem tér el a hasonló típusú művek felépítésétől, minden másban azonban alaposan meglepnek minket a szerzők. Kollarik Tamás és Takó Sándor, akik a Magyarok Hollywoodban sorozatukban előzőleg már Adolf Zukor és William Fox önéletrajzát, a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző Rózsa Miklós önéletírását, illetve Hubai Gergely Zene: Miklós Rózsa című szakkönyvét is kiadták, jó érzékkel tapintottak rá a konvenciókat a hagyományok tiszteletével elvető, a viccben tréfát nem ismerő „Csupó-jelenség” lényegére. Az eredmény különösen személyes hangvételű, derűsen ironikus szöveg lett, amihez kiválóan illeszkedik a felhasznált képanyag: a kétszáz egyedi grafika és a háromszáz exkluzív, jórészt magánfotó összhangja Ferenczi Mihály tervező munkája.

A legtöbbször A Simpson család létrehozójaként emlegetett Csupó Gábor ugyan nem tartozik a rejtőzködő alkotók közé, szívesen ad interjút is, a sztorik egy része, legalábbis ilyen részletességgel, még soha sehol nem hangzott el. Különösen igaz ez a családi történetekre, amelyek közt az 1952-es császárfürdői hévbaleset ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a szülők konfliktusos házassága vagy már később, az Illés-, Syrius-, Kex-koncertek miatti rengeteg otthoni veszekedés. Részletesen megismerhetjük az animációra való rátalálás fázisait is, amelynek az origója a Disney-féle 101 kiskutya volt, a disszidálás körülményeit, majd a svédországi és legnagyobb súllyal a Los Angeles-i éveket. Utóbbi egyik legnagyobb ajándéka, természetesen az első feleséggel alapított Klasky-Csupo animációs stúdió világraszóló sikerei mellett, a fiatalkori bálvány Frank Zappa barátsága volt – vele, akárcsak később Jack Nicholsonnal, meglehetősen vicces körülmények között találkoztak. Természetesen külön fejezetek tárgyalják a Klasky-Csupo legismertebb sorozatainak (A Simpson család, Fecsegő tipegők) keletkezési körülményeit, evolúcióját, popkulturális hatásait, amellett, hogy Csupó Gábor barátai, kollégái, sőt gyermekei is többször megszólnak.

A rendszerváltozás után egyre többször hazalátogató animációs szakember a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott ünnepségen kiemelte, és a könyvben is többször hangsúlyozza, biztosan nem lehetett volna ilyen sikeres, ha az amerikainál sokkal mélyebb európai, azon belül is a magyar gondolkodásmódot, filmes stílust nem viszi magával a tengerentúlra. A másik ok pedig a még most, hetvenévesen is folyton az új megoldásokat kereső, nyughatatlan, a saját erejében mindenekfelett bízó személyiségében keresendő. És ez az a réteg, ami miatt A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig az animáció műfaja iránt kevésbé érdeklődők számára is nagyon érdekes, megszívlelendő olvasmány lehet.