„Az uniós döntéshozóknak felelniük kell!” – Schobert Norbert a Mandinernek

Brüsszelben vannak a felelősök az energiaválságért – mondta nemrég egy videóban a közösségimédia-oldalán. Mintha csak a kormányt hallottuk volna.
Nem a kormány szövegét nyomom, engem

Azért fogalmaztam így, mert ez a valóság. Nem hittem, hogy a koronavírus-járvány után még rosszabb világ jöhet – erre most sokkal kétségbeejtőbb a helyzet. Ennél már csak az lenne rosszabb, ha nálunk is lőnének.

Miért hibáztatja Brüsszelt?
Európát gyakorlatilag évtizedek óta művesekezelés tartja életben, de most saját maga megtámadta a művesét – amely biztosította neki a gázt és az olajat. Kérdezem: mekkora a beteg túlélési esélye, ha levágja magáról a vezetékeket? Irgalmatlan badarság, hogy majd mindent megoldunk zöldenergiával. Mégis hogyan? Az erdő elégetése vagy a széntüzelés zöldenergiának számít? Egyébként is, nem lehet Európát napelemmel fűteni télen. Spanyolországban még csak-csak, de mi itthon mit várunk? Oroszországnak annyi gáztartaléka van, hogy a lakosság havi gázszámlája a miénk negyvenedrésze – és az EU-ban nálunk az egyik legolcsóbb a gáz. Egyre szörnyűbb a háború, ráadásul Kína rommá keresi magát rajta – például tízszeres áron eladja a napelemeket az EU-nak.

Be kellene végre látni, hogy Vlagyimir Putyin nem fog belerokkanni az európai szankciókba; az más kérdés, hogy a minap elrendelt mozgósítás mit hoz neki politikailag. Az egyetlen meg­oldás a béke, ezért maximálisan egyetértek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Orbán Viktor kormányfő nyilatkozataival.

Mégis, morálisan nem az a helyes, ha Európa a szankciók eszközével bünteti az agresszor Oroszországot?
Nem értek egyet a fegyveres agresszióval. Amikor kitört a háború, egykamionnyi árut adtunk át a Baptista Szeretetszolgálatnak az ukrán menekültek részére. Ugyanezt az ország is megtette, és a mai napig segít a menekülőknek. De nekünk ennyi közünk van a háborúhoz, nem több. Ez szűkebb értelemben Oroszország és Ukrajna konfliktusa, tágabban értelmezve pedig Oroszország és az USA háborúja – az Európai Uniónak nem lenne szabad beavatkoznia. A szerb–horvát háború alatt milyen szankciókról született döntés? Egymást lőtték a szerbek, a horvátok meg a bosnyákok; bombát dobtak át Magyarország területére – az égvilágon senki nem szankcionált. Na és

A magyar nyelvet lényegében betiltották, évek óta vegzálják a magyarokat, de annak érdekes módon semmilyen következménye nincs.

A kormány most nemzeti konzultációt indít az energiaszankciókról. Mit szól hozzá, ki fogja tölteni?
Fontos lépésnek tartom, és részt is veszek benne. Ha pozitívan zárul, akkor a miniszterelnök Brüsszelben fel tudja mutatni, hogy a magyar nép is a szankciók eltörlése mellett foglal állást.

Lehet érdemi hatása?
Kétségtelen, hogy kishalak vagyunk az EU-ban, de egy szimbolikus gesztusnak is lehet üzenete. Aztán majd lesznek nálunk nagyobb népek, amelyek nem tűrik a körülményeket. Merthogy mindenhol nagy a baj.

de nem csak tüntetni fognak.

Ezt hogy érti?
Gyújtogatásra, fosztogatásra, vérengzésre, jelentősen romló közbiztonságra számítok. Hideg telünk lesz; már most olyan hideg van, mint tavaly november végén. Az emberek fázni és éhezni fognak. Sok lakásban nincs távfűtés, egyszerűen meg fognak fagyni, különösen a nyugdíjasok. Édesanyám nyugdíja százezer forint, ami most egy az egyben elmegy a rezsire. Ha nem tudnám támogatni, akkor utcára kerülne… A vállalkozások tönkremennek itthon és Európa-szerte, folyamatosan zárnak be a vendéglátóhelyek, hotelek, uszodák, pékségek. Nem tudom, mi lesz a sok színésszel, építő­munkással, úszómesterrel; ki fogja őket eltartani? Év végével olyan csődhullám jön, amely megroppantja az uniós és a magyar gazdaságot is. Idáig munkaerőhiány volt, de hónapokon belül egymillió munkanélkülire számítok. Az uniós döntéshozóknak mindezért felelniük kell – büntető­jogilag, anyagilag egyaránt.

Utalt arra, hogy kemény döntéseket kell meghoznia a helyzet miatt. Hogyan érinti a vállalkozását a válság?
Már most be kellett zárnunk néhány boltot, de közben, hála Istennek, pár újat is tudtunk nyitni. A covidjárvány alatt is lakat került egy-két üzletre, hiszen a munkavállalókat az irodaházakból home office-ba küldték, a plázákba sem jártak az emberek. Végül túléltük az időszakot, de aztán jött az uniós rezsiterror. Húsz év alatt felépítettem egy rendszert politikai és egyéb hátszél nélkül, az üzletek zöme jól működött. Most azért vagyok veszteséges, mert két éve a saját pénzemet tolom bele a vállalkozásba. Annyi pénzem van, hogy talán év végéig tudom finanszírozni és működtetni a céget. Muszáj, mert segítenem kell a partnereimnek, hogy túléljenek, ám van egy pont, ami után csődbe fogok menni.

Ennyire rossz a helyzet?
Gondoljunk bele abba, mi zajlik le most a társa­dalomban! Az emberek megkapják a horror­összegű rezsiszámláikat, megrémülnek, és elkezdenek kevesebbet költeni élelmiszerre. Áttérnek a leg­olcsóbb, rossz minőségű, hizlaló ételekre. Magyarán az egészségükre nem fognak figyelmet fordítani. Nem vesznek majd se Update, se más egészséges árukat; bioboltba vagy bármilyen mentesboltba se járnak majd. Ez a szegmens be fog zuhanni az év végére, minden üzlet be fog zárni. A lakosság pedig, miután rosszabb minőségű ételt fogyaszt, pár hónap után kénytelen lesz gyógyszereket szedni. Van ma Magyarországon kétmillió cukorbeteg, aki ha elkezd cukros ételeket, fehér kenyeret enni nagy mennyiségben, akkor sokkal több inzulint kell kapnia, több vérnyomás­csökkentőt kell szednie. A különbözetet így ott hagyja majd a gyógyszertárban. A válság végén tehát ők lesznek a nyertesek: a gyógyszeripar – amely már a koronavírus-járvánnyal is sokat nyert –, a fegyveripar és az energetikai ipar.

Ön változtatott az életvitelén?
Muszáj volt, az otthonunkban a gázszámla 70 ezerről 500 ezer forintra ment fel augusztusban. Most mi is napelemet telepíttetünk, hőszivattyút rendeltünk, és amin tudunk, spórolunk: lekapcsoljuk a villanyt, ha nem vagyunk a szobában, kevesebb helyiséget fűtünk.

Visszatérve a cégére, a nyáron derült ki, hogy a Norbi Update Lowcarb Zrt. igazgatóságában ül Orbán Viktor öccse, Orbán Áron. Ez sem meríti ki a Fidesz-bérencséget?
Orbán Áron azért lett a bizottság tagja, mert Horvátországban üzemeltet egy Update üzletet, és mivel a korábbi tag távozott tőlünk, felkértem, hogy vállalja el a feladatot. Jó barátság van köztünk, mindketten sportlövők vagyunk, innen az ismeretség. Ettől még nem kapok pénzt vagy bármilyen támogatást a Fidesztől.

A miniszterelnökkel van kapcsolata?
Nincs, ahogyan egyetlen fideszes politikussal sem. Ha hibázok, ahogyan volt rá példa, a hatóságok engem ugyanúgy elcsapnak, mint bármelyik vállalkozót.

Tavaly óta meglehetősen kevésszer nyilatkozik, ami, gondolom, összefüggésben van azzal is, hogy átesett egy sztrókon. Hogy van most?
Jól vagyok, lekopogom, nincs semmilyen egészségi problémám. Hiába voltam kétszer beoltva, tavaly nyáron és télen is elkaptam a koronavírus-fertőzést, aminek ugye a két legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás és a sztrók. Szerencsém volt, nálam komolyabb sportembereket is elvitt a covid szövődménye, elég a két olimpikont, Csollány Szilvesztert vagy Igaly Diánát említenem. Amikor kórházba kerültem, öt-tíz éves gyerekeket láttam, akik szintén sztrók miatt kerültek be. Túl vagyok rajta, most még jobban odafigyelek az egészségemre, ellenőriznem kell a vérsűrűségemet, naponta sportolok.

Februárban a Partizánnak adott interjút, ahol szembesítették a korábbi, nagy port kavaró nyilatkozataival. Azt mondta, már semmit nem vall abból, amiket mondott, korábban viszont következetesen vállalta az álláspontját. Tényleg megbánta, vagy inkább a politikai korrektség mondatta önnel?
Annak idején minden megnyilvánulásom célja a figyelemfelkeltés volt – szénhidrátmérgezés okozta zsírbörtönről beszéltem, vagy éppen elmentem egy túlsúlyos ember boncolására. Engem ez a fajta kommunikáció tett Norbivá, branddé. Sikeres lettem, motivációs trénerként dolgoztam, edzőként követtek sok százezren. Nem akartam senkit megsérteni, nem is tudtam volna, hiszen soha nem konkrét személyekhez szóltam. Egy általános jelenségre hívtam fel a figyelmet: hogy nem jó, ha túlsúllyal küzdünk. Azt bántam meg, hogy bár a világ megváltozott, én nem alkalmazkodtam hozzá. A baj az volt, hogy ugyanazt a dumát toltam az utóbbi időben, mint a kilencvenes években. Akkoriban az emberek talán megsértődtek, ha magukra ismertek, de aztán elgondolkodtak, és végül változtattak az életmódjukon. Most már ez elképzelhetetlen, mindenkit arra kell biztatni, hogy vállalja magát, mindegy, hogy az egészségére káros állapotban él. El kell fogadni mindent, ezt diktálja a liberális világ. Csakhogy ez oda vezet, hogy az egész társadalom irányíthatóvá és kiszolgáltatottá válik. Ám akik tudják, mit akarnak az élettől, és rendben, szabályok mentén élik az életüket, azokat nem lehet irányítani.

Konzervatív embernek tartja magát?
Konzervatív vagyok, és senkit nem ítélek el, legyen szó a származásáról, a vallásáról vagy a nemi identitásáról.

A gyermekvédelmi törvényről, amely miatt nemzetközi kritikát is kapott Magyarország, mit gondol?
Teljes mértékben egyetértek vele, semmilyen propagandát nem szabad folytatni az iskolákban. Ahogy mondtam, mindenkivel maximálisan elfogadó vagyok, de senkinek nincs joga megmondani, hogy egy ország hogyan gondolkodjon.

A borús jelenben milyen tervei vannak?
Új termékekkel jövünk ki, és ahogy említettem, a nehéz helyzet ellenére több vidéki városban is sikerült új üzletet nyitnunk. Van tehát jövőképünk. Bízom benne, hogy az Európai Unió észhez tér az év végéig, és akkor végre visszazuhannak valamennyire az energiaárak. Ha nem így lesz, akkor még nehezebb idők jönnek. Több lábon kell állni, és az utolsó erőig küzdeni kell, mert ha most megtorpanunk, akkor a csődből nem tudom visszaépíteni a rendszert. Remélem, az unió szankciós politikája előbb fog becsődölni, mint én.

Fotó: Földházi Árpád