Ha Donald Trump nyer, békeköltségvetést tudunk benyújtani
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/oxo1Hj_SHYhrTdu5u5x-8-W5F1K_EKw4qwzRHxHofDc/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NkZjljMzI2MDdmNTQwYmJiMjI5NjkwYWI3NDY0ODU1.jpg)
Egy békeköltségvetés azt feltételezi, hogy a háború gyorsan véget ér. Interjú.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/oxo1Hj_SHYhrTdu5u5x-8-W5F1K_EKw4qwzRHxHofDc/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NkZjljMzI2MDdmNTQwYmJiMjI5NjkwYWI3NDY0ODU1.jpg)
Becslések szerint legalább húsz-negyvenezer embert kellene itthon ki-, illetve átképezni a következő három–öt évben a megújuló energiaforrások elterjedése, az akkumulátorok gyártásának növekedése következtében. Kérdés, tudunk-e lépést tartani a mai munkaerő-hiányos környezetben a hirtelen keletkező igényekkel.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi napokban sok szó esik a frissen létesülő napelemek szaldóelszámolásának ideiglenes felfüggesztéséről, ám ez inkább rövid távú probléma; hosszabb távú, stratégiai megközelítéssel nézve jóval fontosabb kihívások is tornyosulnak Európa és benne Magyarország előtt a megújuló energia térnyerése következtében. Talán a legfontosabb adat, hogy már ma is igen jelentős mennyiség, a teljes éves energiatermelésünk több mint 11 százaléka származik szél- és napenergiából. A fejlett világ energiaigénye várhatóan évi 2,5-6 százalékkal növekszik, a megújuló energia termelésének és „raktározásának” ennél jobban kell növekednie, hogy szűk egy évtizeden belül, 2030-ra megközelíthessük az unióban célul kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést.
A szükséges ötszörös növekedés és a fosszilis energiahordozók utóbbi hónapokban tapasztalt hatalmas drágulása miatt egyre nagyobb jelentőségű a nem fosszilis energia szerepe. A hatalmas kihívást természetesen az Európai Unióban is felismerték, így a legmagasabb döntéshozói szinten egymás után születnek alapvető gazdaságstratégiai döntések és szabályozások. Ennek megfelelően az EU a megújulóenergia-termelés és -kereskedelem szinte minden mozzanatát igyekszik átértékelni és prioritássá tenni – különösen a háború hatására megnövekedett árak, szállítási bizonytalanságok okán. Ezt fejtette ki egy minapi, a Makronóm által a helyszínről követett lisszaboni uniós innovációs csúcstalálkozón Kerstin Jorna, a belső piacokért, az iparért és a vállalkozásokért felelős európai bizottsági főigazgatóság vezetője.