Kormányozni most sem tudnak, értékrendjük ma is szuperkonzervatív: gyorsan elrohant egy esztendő, a 2021 augusztusában újra hatalomra jutó tálib mozgalom a napokban ünnepelhette a győzelem első évfordulóját. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő írása.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa
A nemzetközi közösség torkán azóta sem ment le a gombóc, a reálpolitikai érdekek tárgyalást, a kapcsolatok fenntartását követelik, az értékelvű külpolitikai normák – különösen a Nyugat esetében – viszont nehezen birkóznak meg azzal a ténnyel, hogy a fundamentalista mozgalom és úgy általában a konzervatív afgán társadalom többsége számára sokadlagos szempontot jelentenek az emberi jogok, a szólásszabadság vagy a nők jogai.
legitimitásukat az erőszak és a társadalom értékrendjének alapos ismerete adja, hiszen közülük származnak.
A 20. században, illetve az utóbbi negyven évben az erőszak részben abból fakadt, hogy az elit a társadalom számára túlzott gyorsasággal akarta modernizálni az országot. A tálibok nem követik el ezt a hibát, és így nem is kell belesétálniuk a kommunista rendszert és a liberális demokráciát építő elitek csapdájába, miszerint gyors modernizáció csak külső erőforrásokból lehetséges, ami pedig intenzív külső – régen brit, majd szovjet, legutóbb pedig amerikai – befolyást is jelent.
A tálibok 1994 és 2001 közötti uralmát jellemző idegengyűlölet és vallási fundamentalizmus páriastátuszt, majd az Egyesült Államok beavatkozását eredményezte. Még fő szponzoraik, Szaúd-Arábia és Pakisztán is kihátrált mögülük.
A hatalomba való visszatérésük óta eltelt év tapasztalatait nézve viszont kijelenthető, hogy a tálibok tanultak a múltból. Kormányozni most sem tudnak, értékrendjük ma is szuperkonzervatív (lásd a lányok oktatását),
de a nemzetközi legitimitás és kapcsolatok jelentőségét felismerték.
Lazítás tálib módra Kabul visszafoglalása után
A kapcsolat folyamatos a nemzetközi közösséggel, a múlt hónapban Üzbegisztánban volt nagy nemzetközi konferencia, ahol a mozgalom képviselői az amerikai delegációval külön is találkoztak. Az EU diplomatái visszatértek Kabulba: a képviselet épületét azok a tálibok őrzik, akik egykor háborúztak a nyugati diplomaták ellen.
A táliboknak még sokat kell tenniük, hogy hitelesek legyenek a nemzetközi közösség szemében:
Megígérték, hogy az új tanévben a lányok járhatnak iskolába, majd a tanévnyitó napján eltiltották őket. Az Al-Káida vezérét úgy lőtte ki Kabulban a CIA augusztusban, hogy két nappal korábban a tálib kormány ügyvivő belügyminisztere egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a terroralakulatnak nincs szervezett jelenléte az országban – ráadásul Ajman az-Zavahiriék a családja házában laktak.
A nemzetközi közösségnek elsősorban a terrorizmus és a migráció miatt kell továbbra is foglalkoznia Afganisztánnal. Az Al-Káida mellett mindenféle közép-ázsiai, pakisztáni és indiai terrorszervezet is menedéket élvez az országban, annak ellenére hogy a tálibok ígéretet tettek az amerikai kivonulásért cserébe ezek felszámolására.
és bár az nem veszélyezteti a tálibok uralmát, a jelenléte erősödik az országban.
A migráció másfajta probléma. Eddig egyetlen afgán kormány sem tudta ellenőrizni az ország határait, és ez a táliboktól sem várható. A polgárháborús állapotok folyamatos kivándorlást eredményeztek az utóbbi negyven évben, de a tálibok rendfenntartása azt hozta magával, hogy az ENSZ becslése szerint
Egy Világbank által készített anyag szerint sok helyen azért tudnak iskolába járni a gyerekek – hatodik osztályig a lányok is –, mert végre biztonság van vidéken.
Az ukrajnai háború idején az Afganisztánra irányított figyelem gyorsan gyengül. A tavaly sokak által vizionált kínai befolyásszerzésnek sincs nyoma, Pekingnek ott van Tajvan és a gazdasági lassulás problémája. A közép-ázsiai ország az elkövetkező években sem fog felvirágozni: groteszk módon az lesz a siker jele, ha a tálibok stabilizálni fogják a hatalmukat.
(fotó: Mandiner archív)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az agrárszakember szerint a média elferdítette a szavait, nem akart senkit megbántani.
A Telex, a 24, a 444 és a HVG igyekeztek relativizálni a Tisza Párt elnökének botrányos állításait.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
„A helyzet aligha marad így örökké” – jegyezte meg Omar Sayfo.
Peszkov azt mondta, hogy az ukrán elnök béketerve hasonló lehet ahhoz az amerikai elképzeléshez, amelynek lényege, hogy az utolsó ukránig harcoljanak Oroszország ellen.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
