A legnépszerűbb videójátékok eddig a régmúltban vagy a távoli jövőben játszódtak. A fizikai világ válsága azonban a virtualitást is elérte, már a fejlesztők fantáziáját is a közeljövő izgatja. A játékosoknak a klímaváltozás, az élelmiszerhiány és a tömeges migráció kihívásai között kell navigálnia.
A változatosság kedvéért nézzünk könyv helyett ezúttal egy számítógépes játékot. A videójátékipar a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata, évi 20 százalékos növekedéssel és 200 milliárd dollár körüli bevétellel, amellyel megelőzi a filmipart. A jelenség forrását és következményeit, a valós problémák megoldása helyett a szórakoztatóipart hizlaló tőkét és a valóság elől a virtualitásba menekülő fiatal férfiak problémáját e sorok szerzője a civilizáció hanyatlásának kísérőjelenségeiként értelmezi. A videójátékok és a kultúra egymásra gyakorolt hatását azonban nem elég ennyivel elintézni. A játékok ugyanis – szemben a Prince of Persia vagy a Flashback által képviselt eredeti trenddel, amikor a kerettörténetek még a régmúltban vagy éppen sci-fi-környezetben játszódtak – napjainkban a 21. századról kezdtek spekulálni, befolyásolva egy generáció jövőképét, ezáltal akár a valóságot is.
A 2022-es globális hősokk és az orosz–ukrán háború előestéjén az Electronic Arts – az elmúlt évtizedek legnagyobb nevű játékfejlesztője – apokaliptikus szoftvert dobott a piacra. Miről szól a Battlefield 2042 (csatatér 2042)? A narratíva szerint 2031-re bolygónk a szakadék szélére kerül, aminek elsődleges oka a klímaválság okozta népvándorlás és az abból fakadó politikai instabilitás. 2034-re a globális élelmiszer- és üzemanyaghiány újabb gazdasági világválságot okoz. 2035 augusztusában – Németország összeomlása nyomán – hivatalosan is felbomlik az Európai Unió. A határokat lezárják. A 2030-as évek végére az emberiség alkalmazkodik az új körülményekhez. Az új technológiák alkalmazása – elsősorban az energia és a sivatagi öntözés területén, a hidraulikus gátak és a tengerfalak építésében – részben menthetővé teszi a termőföldeket és az ellátási láncokat. „A stabilitás ábrándja arra készteti a nemzeteket, hogy újra megnyissák határaikat.” Ez a tett azonban – ahogyan ma, úgy akkor is – naivitásra épül, hiszen a világban lesz 1,2 milliárd ember, akit konszolidáció után sem lehet majd hazatelepíteni. Ők a játék szerint – túlélésük esélyeinek növelése érdekében – csoportokba tömörülnek, végletekig bizalmatlanok a kormányokkal szemben, elutasítják az asszimilációt, ezzel a gazdasági és társadalmi konfliktusok állandó szereplőivé válnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Sikerrel járt a Gasztroplacc fellebbezése.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
A letiltott felhasználók túlnyomó része arról számolt be, hogy csak teljesen ártalmatlan linkeket küldtek a Messengeren keresztül.
Jól eldugtak minden adatot, nehogy átvizsgálják őket, most csúnya bírsággal nézhetnek szembe.
Más változás is lesz az alkalmazásban.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
Értesüléseink szerint már a választások előtt több milliárd euró érkezhet Magyarországra.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
