Bánfalvi Szabolcs és Vámos Tamás írása a Mandiner hetilapban.
„Kijöttünk egy kicsit a napra a sötétségből, és fény gyúlt a fejekben is. Erre szükség volt az utolsó meccsen. Összességében csalódottság a hetedik hely. Az első számú felelősség a szövetségi kapitányé. Ezzel együtt tudok élni. Tudom, hogy milyen egy hazai rendezésű világverseny, többször volt már benne részem. A legjobb csapatot kell összeállítani rá, amely a legeredményesebb tud lenni. Június 7-én kellett leadni a világbajnoki keret névsorát, ám a Bajnokok Ligájában szereplő tizenegy játékosunk június 8-án csatlakozott a felkészüléshez. Kétszer négy napot tudtunk együtt dolgozni, és volt egy pihenőnap. Amikor leadtam a neveket, akkor nem tudtam, hogy a BL után milyen egészségi állapotban, mennyire motiváltan érkeznek, illetve milyen lesz a játékosok közötti dinamika. Akadtak olyanok, akiknél mindez rendben volt, ám olyanok is, akiknél nem. Csapatként nem működött megfelelően a válogatott. Olyan együttest jelöltem ki, amely alkalmas volt arra, hogy világbajnoki címet szerezzen” – kezdte értékelését a Mandinernek Märcz Tamás, a magyar férfi-vízilabdaválogatott szövetségi kapitánya.