„Alkotmányozna” az Európai Parlament

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

Május elején ért véget az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia, az Európai Parlament pedig máris levonta a maga következtetéseit. Egy hónappal később, június 9-én jött is a hír: a testület határozatban sürgeti az Európai Unió vezetőit, hogy minél hamarabb hívjanak össze egy európai konventet, amely az uniós alapszerződések sürgős módosítását lenne hivatott lebonyolítani. Vagyis a konklúziókat megpróbálják jogi formába önteni, sőt az EU egyik csúcsszerve valóban gyökeres változást akar. Aki csak a határozatot olvassa el, akár úgy is gondolhatja, hogy a huszonhét tagállam pofonegyszerű folyamatnak néz elébe. Valójában nagyon is szerteágazó, többzsilipes folyamatról van szó, amelyet ráadásul egyszer már végigcsináltak – sikertelenül.

Csizma került az asztalra

A változások egyike a konszenzusos döntéshozatal vissza­szorítása lenne az Európai Tanácsban. Az Európai Parlament a szankciós hevület jegyében konkrét módosító rendelkezésre is javaslatot tett: a minősített többségű tanácsi döntéshozatalt különösen abban az esetben kívánná meg, ha egy határozat egy harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok megszakításáról, korlátozásáról rendelkezik.

Nem téved nagyot az, aki szerint ez a passzus annak következménye, hogy Magyarország nem is olyan régen sikerrel aknázta ki a konszenzusos döntéshozatalban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy az orosz olajtól közvetlenül függő tagállamokat ne érje aránytalan hátrány a Moszkvát sújtó szankciópolitika következményeképp. Pusztán ez a fejlemény be is árazza az Európai Parlament előterjesztésének komolyságát. Ezenfelül az EP ki akarna törni a „béna kacsa” szerepkörből, és az uniós jogalkotás meghatározó aktorává válna: teljes körű együttdöntési jogot követel magának az EU-s költségvetéssel kapcsolatban. Ugyanígy jogszabályok kezdeményezésére, módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére irányuló jog biztosítását is indítványozza saját maga számára.