Embermentő, fenegyerek, modern hős? – Ki volt valójában Libik György?

Ki volt a kevéssé ismert magyar fenegyerek, akik szembeszállt a nácikkal és a kommunistákkal? Új könyv jelent meg Libik Györgyről. Recenziónk!

Földrajz, éghajlat, demográfia – a történelem legfontosabb erőkarjainak gazdag szakirodalma van. A közösségek belső életét meghatározó irigység azonban máig tabunak számít, pedig az elmúlt évezredek minden sikeres társadalmát ez döntötte be – vallotta René Girard, akinek munkássága több mint időszerű.
Visszatérünk a klasszikusokhoz. René Girard (1923–2015) a történelemről, pszichológiáról és esztétikáról koherens egészként gondolkodó utolsó szellemóriások egyikeként vonul be a filozófia történetébe. A tudásterületek szintézise a legmagasabb rendű emberi intelligencia megnyilvánulása, ami időtlenségében mindig meghaladja a specialisták csúcsteljesítményeit. Girard állításai például az irigység jelentőségéről aktuálisabbak, mint valaha.
Szerzőnk történészként kezdte, de irodalmárként fejezte be pályafutását, a világ legjobb egyetemei közül a Duke, a Johns Hopkins és a Stanford kampuszán is katedrát kapott. A történelem mozgatórugóit irodalmi műveken keresztül fejtette vissza, pont úgy, ahogyan Heinrich Schliemann a homéroszi eposzok alapján rátalált Trója maradványaira. Deceit, Desire and the Novel (csalás, vágy és a regény) című bemutatkozó kötete Cervantes, Stendhal, Flaubert, Dosztojevszkij és Proust írásművei mentén tárta fel a vágy szerepét a társadalomban.