Földrajz, éghajlat, demográfia – a történelem legfontosabb erőkarjainak gazdag szakirodalma van. A közösségek belső életét meghatározó irigység azonban máig tabunak számít, pedig az elmúlt évezredek minden sikeres társadalmát ez döntötte be – vallotta René Girard, akinek munkássága több mint időszerű.
2022. június 08. 20:38
p
0
0
0
Mentés
Böszörményi-Nagy Gergely
Visszatérünk a klasszikusokhoz. René Girard (1923–2015) a történelemről, pszichológiáról és esztétikáról koherens egészként gondolkodó utolsó szellemóriások egyikeként vonul be a filozófia történetébe. A tudásterületek szintézise a legmagasabb rendű emberi intelligencia megnyilvánulása, ami időtlenségében mindig meghaladja a specialisták csúcsteljesítményeit. Girard állításai például az irigység jelentőségéről aktuálisabbak, mint valaha.
Szerzőnk történészként kezdte, de irodalmárként fejezte be pályafutását, a világ legjobb egyetemei közül a Duke, a Johns Hopkins és a Stanford kampuszán is katedrát kapott. A történelem mozgatórugóit irodalmi műveken keresztül fejtette vissza, pont úgy, ahogyan Heinrich Schliemann a homéroszi eposzok alapján rátalált Trója maradványaira. Deceit, Desire and the Novel (csalás, vágy és a regény) című bemutatkozó kötete Cervantes, Stendhal, Flaubert, Dosztojevszkij és Proust írásművei mentén tárta fel a vágy szerepét a társadalomban.
Elgondolkodtál már azon, hogy mit tennél Winston Smith bőrében, Óceánia polgáraként? Miképp reagálnál az angszocra? Mert állítólag a Nagy Testvér szeret téged. Csak nem érzed.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.