Küszöbön az új világjárvány? – minden, amit a majomhimlőről tudni kell

Konopás Noémi és Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

A covidvilágjárvány csupán belépő volt a következő évtizedek járványos időszakába – mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa januárban egy webkonferencián. Azóta alig telt el négy hónap, és nemcsak felütötte a fejét, de – noha egyelőre szerencsére alacsony esetszámmal – viszonylag gyors léptekkel indult világ körüli útjára a majomhimlő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos közlése szerint májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából, és a szervezet európai regionális igazgatója, Hans Kluge arra figyelmeztetett, hogya nyári szezonban, amikor az emberek fesztiválokra és bulikra járnak, „felgyorsulhat a terjedés”. Pánikra viszont egyelőre nincs ok, a nemzet­közi szervezet vezetése úgy véli: a betegség széles körű terjedésének kockázata továbbra is alacsony. A hazai szakértők is alapvetően nyugalomra intenek, de – Kemenesi Gábor biológus, víruskutató szavaival élve – „egyre feszültebb figyelemmel kísérik az eseményeket, merthogy az esetszámok növekedése sosem jó”.

Szokatlan terjedés

A szakemberek úgy látják, hogy bár a kór nagy valószínűséggel Magyarországon is megjelenik majd, olyan epidémiára, mint amilyen a covidjárvány volt, nem kell számítani. Ezt azzal magyarázzák, hogy a még 1958-ban egy kísérleti majomkolónián felfedezett vírus nem terjed légutakon; ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, szoros kontaktusba kell kerülnie egy fertőzöttel, vagyis sokkal kisebb eséllyel kapható el a betegség. Leginkább a homoszexuális és biszexuális csoportok között terjed, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ esetdefiníciója is ennek mentén készült el. Vagyis az adatok alapján továbbra is jól körülhatárolható közösségeket érint – mutat rá Facebook-posztjában Kemenesi Gábor. Bár az esetek többségében a beteg homoszexuális, már olyan érintettet is találtak, aki nem az – jegyzi meg a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

A majomhimlő körül egyelőre sok a kérdőjel. Az egyik szokatlan momentum az, hogy a 2000-es év elejéig csak Afrikában előforduló vírus eddig mindig behurcolással terjedt, s jellemzően az Egyesült Államokban diagnosztizáltak eseteket, ám most nem erről van szó. Szlávik szerint furcsa, hogy most az érintettek – egy kivétellel – nem jártak a megbetegedésük előtt Afrikában. A genetikai vizsgálatok egyelőre egy behurcolásra és az abból induló terjedésre utalnak Kemenesi szerint, Szlávik pedig úgy véli, az sem zárható ki, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. A WHO azonban leszögezte: nincs bizonyíték arra, hogy mutálódott volna a vírus, erre ez a kór egyébként kevésbé is hajlamos.

Viszkető kiütés, láz

A majomhimlő a tehénhimlő és a védőoltásoknak köszönhetően a föld színéről eltüntetett fekete himlő rokona. Eleinte csak állatok között terjedt, később valószínűleg rágcsálóktól kaphatta el az ember. 1970-ben Kongóban találták az első fertőzöttet, 2000 körül hurcolták be a vírust Európa néhány országába és az Egyesült Államokba – tudjuk meg Szlávik Jánostól. A fekete és a majomhimlő lefolyása egyébként egy darabig hasonlít: akár huszonegy napos lappangási idő, láz, izomfájdalom, hát- és fejfájás, különbség viszont, hogy a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, a fekete himlőnél viszont nem írtak le ilyesmit. A majomhimlő másik tipikus tünete a bárányhimlőszerű kiütés, amely a betegség második-harmadik napján jelentkezik az arcon, majd átterjed az egész testre. A kiütések rendkívüli módon viszketnek, és fájdalmasak is lehetnek, a betegség lefolyása alatt először hólyagokká alakulnak, majd elgennyesednek, végül kipukkadnak, aztán bevarasodnak, de heg formájában akár meg is maradhatnak.

Ahogy fentebb szó volt róla, a vírus nem légutakon, hanem szoros kontaktus útján terjed, a kiütéseken keresztül adható át nedvekkel, nyálkahártya-érintkezéssel. Nem kapható el tehát például a villamoson, ha egy fertőzött rátüsszent vagy ráköhög az emberre. A nehézkesebb terjedési mód az egyik oka annak, hogy a kutatók szerint nem fog a covidhoz hasonló járványt okozni. Rusvai Miklós víruskutató az Inforádiónak adott interjúban a fertőzési lehetőségek között a szülő-gyerek kapcsolatot, az élettársi kapcsolatot, a szexuális viszonyt, valamint az ápolt és ápoló közötti kapcsolatot jelölte meg. Ezenkívül a vírus állatról emberre is terjed, méghozzá a majmok, rágcsálók simogatásával bőrön keresztül.

A majomhimlőnek két változata van. Az Európában már jelen lévő nyugat-afrikai törzs viszonylag alacsony halálozással jár: százból egy eset végződik tragédiával. Ezzel szemben a kongói majomhimlő mortalitási aránya egy a tízhez. A vírusos esetek többsége egyébként enyhe lefolyású, néha a bárányhimlőre emlékeztet, és néhány héten belül magától elmúlik.

Jó hír az is, hogy itthon is adva van a diagnosztika: a Nemzeti Népegészségügyi Központban vérből ki tudják mutatni a vírust. Mivel ritka betegség, a bőrgyógyászok nem szokták valószínűsíteni a kiütéses esetek hátterében, most viszont Szlávik szerint szükség van arra, hogy ezt is számításba vegyék. Ha felmerül a betegség gyanúja, azonnal izolálni kell az érintettet – ha nincs súlyosabb baja, az otthonában, ha van, kórházban.

A kutatók azért sem tartanak a covidéhoz hasonló pandémiától, mert a himlők elleni oltás körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is véd. Rusvai Miklós úgy véli, azoknak, aki megkapták a fekete himlő elleni vakcinát – az 1979 előtt születetteknek –, nem kell tartaniuk a megfertőződéstől. Azóta ezt a vakcinát továbbfejlesztették, ám az a gond, hogy a fekete himlő elleni oltások már nem állnak rendelkezésre nagyobb mennyiségben, ezért a WHO szakértői szerint ki kell dolgozni, hogy mely csoportok szorulnak különös védelemre. Nehezebb kérdés a gyógyszeres kezelés Szlávik János szerint, ugyanis van ugyan egy-két olyan gyógyszer, amelyről feltételezik, hogy hatékony lehet, ám konkrét orvosság nincs. „De mivel rendkívül enyhe lefolyású a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség” – teszi hozzá a szakértő.

A bizonytalanság mindig felerősíti a szorongást

Mindezzel együtt erőteljes pszichés nyomás helyeződik az átlagemberre, a média egy jelentős részében a koronavírus-járvány idején tapasztalt, erősen kattintásvadász címek dominálnak, kellemetlenül ismerős emlékeket idézve. Talán nem véletlen, hogy a lapunk által kérdezett Géczy Gábor debreceni pszichológus szerint az egyik szempont, amit érdemes kiemelni, mindig a média felelőssége: hogy milyen hírek vagy akár álhírek születnek a témában. „Először a covid kapcsán is azt gondoltuk, hogy ez valami nagyon távoli dolog, ami sosem ér el Európába, én magam sem vettem komolyan. Amikor viszont egyre inkább valósággá vált, megjött a járvány és a kormányzati szabályozások is, erősödött a helyzet szorongáskeltő jellege” – emlékeztet a pszichológus. Ilyenkor a szorongást és a pánikreakciót az ismeretlen helyzet okozza – a valós és valótlan megkülönböztetése, illetve az egészségügyi, gazdasági, egyéb érintettség meghatározása a kulcs. Mint Géczy kiemeli, a bizonytalanság mindig felerősíti a szorongást; a covidnál a fertőzöttek számának emelkedésével és a lezárásokkal erősödött a félelem. Ezért azt tanácsolta azoknak, akiknél megindult a szorongás, hogy – természetesen az előírt védekező intézkedések betartása mellett – a napi feladataikra koncentráljanak, és fogadják el a szorongásuk, félelmeik meglétét, ne tagadják le.

Géczy Gábor – aki Lélekőr című oldalán konkrét gyakorlatokat is bemutat a pánik leküzdésére – kiemeli: a legfontosabb a kontrollvesztettség érzé­sének elkerülése, az irányítás visszaszerzése. Persze az is megküzdési stratégia szerinte, ami a covidjárvány idején is jellemző volt: a tagadás vagy éppen az elméletgyártás arra vonatkozólag, hogy én miért nem vagyok érintett. A koronavírusnál ez abban öltött testet, hogy sokan úgy vélték, csak az idősebbeket vagy az alapbetegségekkel küzdőket viseli meg a kór, vagyis ha valaki fiatal és egészséges, azt biztosan nem. Most pedig hasonlóképpen vélekednek, miután kiderült, hogy elsősorban a homoszexuálisok között terjed a kór. Ennek azonban a szakember szerint nagy ára lehet, hiszen az összeesküvés-elméletek csapdájába is vezérelheti az embert, aminek része a vírus létének tagadása, mögöttes hatalmak machinációinak elképzelése és így tovább – ami a pillanatnyi megnyugtatás vagy indulatkezelés mellett szintén nem a legjobb reakció.

*** 

Nyitóképen: Infravörös hőmérővel mérik a testhőmér­sék­letet a jakartai Soekarno-­Hatta nemzetközi repülőtéren 2019 májusában. Fotó: Fotó: afp / Andrew Gal / NurPhoto