Ferenczi-Bónis Orsolya interjúja a Mandiner hetilapban.
Ön szerint mi a titka a magyar népművészeti mozgalomnak?
Magyarország népművészeti nagyhatalom – a mozgalom pedig egyedülálló Európában és a világon –, nemcsak az itt rejlő kincsek miatt, hanem azért is, mert a táncházmozgalomban olyan módszert sikerült kialakítani, amely a falusi-paraszti kultúrát átmenti és élővé teszi a városokban.
Az utóbbi években Kárpát-medence-szerte látványosan fellendült a hagyományőrző népművészeti élet.
2017-ben indította el a kormányzat a Csoóri Sándor-programot, korábban soha nem volt még a népművészeti mozgalmaknak ilyen nagyságrendű támogatottságuk. Ez idő alatt összesen húszmilliárd forint támogatást kaptak a Kárpát-medencei hagyományőrző közösségek a Csoóri Sándor Alapon keresztül.
A Csoóri-fesztivál mintegy megkoronázza az utóbbi öt évet. Hogyan sikerült úgy megszervezni, hogy a teljes Kárpát-medencét összefogja a rendezvény?
Először egy nagy budapesti helyszínre gondoltunk, ez viszont azzal járt volna, hogy a Kárpát-medencét átfogó közösségeknek csak egy szűk keresztmetszete lehetett volna jelen. Mi azonban minden, a Csoóri-programban részt vevő közösséget szerettünk volna meghívni, ezért azt találtam ki, hogy ne egy helyszín legyen, hanem mindenki számára elérhetően összesen harminc.
Hol lesznek a fesztiválhelyszínek?
Magyarországon megyénként egy, Erdélyben hat, Felvidéken kettő, a Vajdaságban pedig egy helyszínünk van. Természetesen a kárpátaljaiakat is szerettük volna bevonni, de a háború miatt csak szimbolikusan tudnak részt venni az eseményben. Ez egy nagy Kárpát-medencei összekapaszkodás, amelyben nem csak számontartjuk őket. A kárpátaljai mozgalom az utóbbi években, többek között a Csoóri-program révén, különösen szép eredményeket ért el a néptánc, a népzene, a kézművesség területén egyaránt.
A szerteágazó rendezvényekkel hogyan tudják közös élménnyé tenni a fesztivált?
Mind a harminc helyszínen ugyanabban az időben lesznek majd ugyanazok a programok. Tíz órakor néptáncosok részvételével kezdődik az ökumenikus istentisztelet. Gyönyörűséges pillanat lesz, amikor a népviseletbe öltözött, több százas-ezres tömegek bevonulnak a templomokba. Az istentisztelet után a templomok előtt tánc, majd zenés-táncos felvonulás lesz. Ezt követően minden helyszínen elhangzik Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse, majd együtt elénekeljük a Magyarország, az én kedves szép hazám kezdetű dalt, és egy olyan körtáncot táncolunk, amelynek a koreográfiáját videón küldtük szét az együtteseknek, és mindenki a saját próbatermében tanulta meg. Az eseményeket az összes helyszínen kamerával rögzítjük, különleges élmény lesz majd látni, hogyan is működött a körtánc Csíkszeredától Körmendig. Nagyon várjuk, hogy magunk is megélhessük, és a nagyközönség is lássa, milyen az, amikor együtt táncol az egész Kárpát-medence.