A Balaton-part beépítése az első világháború után kezdődött, amikor az új társadalmi réteg, a fiatal értelmiségi alsó középosztály újfajta hajlékot kezdett építeni: a balatoni nyaralót. Honnan indult útjára a nyaralóépítészet, és milyen elvek vezették az építkezőket?
Móré Levente írása a Mandiner Útravalóban
A Balatonon 19. századi „felfedezése” után csupán a tehetősek és a régi kis falvak lakói osztoztak. Jött azonban az első világháború, és jött Trianon. A magyarság elszigetelődött, a határok lezárultak: elveszett az Adria, elvesztek az erdélyi fürdők, csakúgy, mint a felvidéki Bártfa és Eperjes. Ezzel egy időben viszont szélesebb lett az a középréteg, amelynek az életvitele megkívánta, anyagi lehetősége pedig lehetővé is tette azt, hogy kiszakadjon a városból, és üdülni menjen – ekkor fordult a magyar városlakó középosztály érdeklődése a Balaton felé.
Ez persze az az időszak, amikor világszinten is elindult tömegturizmus, a Balatonon pedig akkoriban egymás után sorakoztak a parcellázatlan területek – hívja fel a figyelmet Wettstein Domonkos, a BME Urbanisztika Tanszékének adjunktusa, a téma szakértője. Nagy tömegben a budapesti értelmiség költözött a tópartra – különösen a délkeleti részére – nyaranta, de a környező nagyobb városoknak is megvoltak a törzsterületeik, a kaposváriaknak például Fonyód. Az építkezők jellemzően a jobb státuszú fővárosi kerületekben laktak, gyakran ott is frissen épített házakban, így a nyaralóiktól is elvártak bizonyos modern elemeket.
„Ennek is köszönhető, hogy megjelent egy új műfaj: a nyaraló, amely merőben eltér a villától, hiszen nem a tehetősebb rétegek reprezentatív céljait szolgálta” – teszi hozzá Wettstein. A középosztály kicsi és egyszerű nyaralóházakat szeretett volna építeni, de a legfontosabb, hogy csak időszakosan, nyaranta kívánta használni, ami jól mutatja a korszak modern gondolkodását és az építészeti hangsúly átrendeződését. Megjelentek a modern motívumok: az egyszerűsödés, a könnyedség – ami a balatoni üdülésnek életformája is –, de persze keverve a régi értékekkel.
Kevés pénzből építettek, így ritkán születtek túlzó házak”
Az új építések új problémákat is szültek – elsősorban azért, mert nagy tömegben építkeztek, rendszerint előkép vagy szakember nélkül. Ennek megoldására hozták létre a Balatoni Intéző Bizottságot, amely meglepően előremutató módon igyekezett az építkezni vágyóknak mintatervekkel, tanácsadással és kiadványokkal segíteni. Fontos, hogy ezeket ne a hatvanas években megjelent, igazi típustervekként képzeljük el, inkább csak irányadó prospektusokat adtak ki és mintaházakat építettek – a cél a szemléletformálás volt, nem az irányítás. Tevékenységük hatására a harmincas évek végére pedig kezdett kiforrni a balatoni nyaralóépítészet saját stílusa.
Létezik egy lobbi, amely az egészségre hivatkozva az ellen dolgozik, hogy az emberek bort fogyasszanak – mondja Laposa Bence. A borásszal az ágazatot érő kihívások mellett a Balaton imázsáról is beszélgettünk.
A nyár utolsó hétvégéjén lehullott eső jelentős mértékben enyhítette a tó vízveszteségét.
A rendelet megakadályozza a zöldterületek és a strandok magánkézbe kerülését, visszaszorítja a vízparti beépítéseket, és növeli a természetes partszakaszok, a parti sétányok hosszát.
Dömötör Csaba EP-képviselő mindeközben arról beszélt, hogy bár a tihanyi politikai fesztiválon feleséglehallgatók nem lesznek, de helyette teret kap megannyi vita és közös gondolkodás Magyarország jövőjéről.
Magyarország történelmet ír és ismét nagy meglepetésre készül: 1992 után először rendezhetünk nagydíjat a motorversenyzés királykategóriájában. Testközelből élvezhetjük a MotoGP mezőnyének száguldását.
Miközben a Tisza Párt elnöke mindenkinek beszól, hogy vakációzik, az ő nyara szólt szinte teljes egészében a szórakozásról.
Gulyás Gergely a Reakció különkiadásában leszögezte: nincs ellentmondás közte és Semjén Zsolt között a Szőlő utcai ügyben; a lebukást a gyermekvédelmi rendszer teljes átvilágítása hozta.
Dibusz Dénes, Tóth Alex és Varga Barnabás a pályán.
