Mi a közös a 21. század sikercégeiben? Az, hogy a teljesítményük motorjai nem fizikai eszközök, hanem a szellemi tulajdon, a kapcsolatok, az adatbázisok és a dizájn. A helyi kisvállalkozások többsége ezekben a leggyengébb, ezért vannak halálra ítélve. Új gazdaságpolitika kell – sürgeti a kormányokat az Egyesült Királyság két vezető közgazdásza.
Az orosz–ukrán háború, az energiaár-robbanás vagy a csiphiány talán okozói lesznek egy válságnak, de nem okai a világgazdaság átalakulásának. Utóbbi jóval korábban elkezdődött, és messzebb ható folyamat, mégsem állunk jól a megértésében.
Jonathan Haskel az Imperial College London professzora és a Bank of England monetáris tanácsának tagja. Stian Westlake a brit Királyi Statisztikai Társaság vezérigazgatója. Szerintük a nagy gazdasági csalódás („az emberek úgy érzik, hogy nem azt a jövőt kapják, amit ígértek nekik”) legfontosabb oka, hogy a gazdaságpolitika képtelen áthangolni magát a fizikai tőke helyett az immateriális javakra épülő modellre. „Nem sikerült kialakítani azokat az intézményeket, amelyeket egy ötletekre, kapcsolatokra és tudásra épülő gazdaság igényel.”
Pedig új típusú politikára van szükség egy olyan világban, ahol a teljesítmény motorjai a szellemi tulajdon, a márkaismertség, a fogyasztói adatbázisok vagy éppen a dizájn. Így sem értelmezni, sem kezelni nem tudjuk a sosem látott mértékű tőkekoncentrációt – a kisszámú kiemelkedően sikeres globális techcég és a stagnáló, sőt sok területen látványosan hanyatló helyi kisvállalkozások tömege közötti különbséget. „És a probléma nem csak a trillió dolláros technológiai platformokkal van. A legtöbb országban és ágazatban egyre nagyobb szakadék tátong a legjövedelmezőbb cégek és a lemaradók között.” Nyugaton az 1960-as évek ipari szerkezetére emlékeztető világ alakul, ahol néhány konglomerátum uralja a piacot. A társaságok közötti kiegyenlített verseny hiányát kiegészíti a munkavállalók elkeseredett közelharca, ami az immateriális gazdaság munkahelyeiért zajlik a garantált sikert ígérő kamu képesítések, az egyre rosszabb minőségű diplomák dzsungelében. Az eredmény? „Kevés innováció, rossz vezetési és foglalkoztatási gyakorlatok, bérhajhászás és elégedetlen fogyasztók, akiknek nincs hová menniük.”
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A rendszerváltozás után először történt meg, hogy folyamatosan gyarapodott az ország közös vagyona.
2023-ban a magyar háztartások megtakarítási rátája elérte a 20 százalékot, ami az EU-tagállamok közül a legmagasabb érték. Ezzel szemben az uniós átlag 13,3 százalék volt. Szalai Piroska elemzése.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Lassan olyan szegény lesz, mint a templom egere.
Eltűnt 214 milliárd forintnyi tartalék, a főváros csődbizottságot állított fel, mégis változatlan erővel halad előre Karácsony Gergely főpolgármester Rákosrendező ügyében.
Úgy tűnik, a Tisza-vezér nem tudja kiheverni a volt felesége csütörtöki szereplését.
Ő már a zöld-fehérek hetedik nyári szerzeménye.