Hogyan segítheti egymást a szépirodalom és a pszichológia? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Tíz-egynéhány éves korom óta pszichológus szerettem volna lenni, de nem elsősorban olyan indíttatásból, amit általában az e pályára készülőknek tulajdonítanak – vallja Jakobovits Kitti irodalomterapeuta. – Nem az hajtott, hogy mindenkin segítsek és mindenkit felvidítsak, és tanácsokért sem álltak nálam sorba.” Szerinte külön vicces, hogy mások sem látták ilyen karakternek, volt is, aki más pályát próbált javasolni. „De megbízható, higgadt voltam, és nagyon érdekelt az emberek működése. Figyeltem és gondolkodtam. Most is ilyennek tartom magam, szerintem ezek fontos értékek ahhoz, hogy valaki jó pszichológus legyen” – hangsúlyozza.
A hivatásválasztás adta magát, ahogy az is, hogy irodalomterápiával kezdjen mélyebben foglalkozni. Mint mondja, már akkor is úgy érezte, hogy az irodalom több mint csupán szórakozás, ismeretterjesztés vagy valakinek a hivatása, amikor még nem is tudott az irodalompszichológia és -terápia létezéséről. „Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az aktuális olvasmányunkról, a naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről, a háttérben számos lelki program fut” – mutat rá. Mint kifejti, az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja azért, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez. Ez fejlesztheti az önreflexiót, árnyalhatja a gondolkodásunkat, és nem utolsósorban bővítheti megküzdési stratégiáink eszköztárát.
„Alig találkoztam egy-két olyan emberrel, aki hozzám hasonlóan gondolkozik; ez örök és fájó hiány. És persze, ami felé az emberiség halad mostanság, az sem túl megnyugtató.” Interjúnk.
Az irodalmi életben nem nagyon szorítottak számára helyet. Ellenben az olvasók mindig is falták a könyveit. Ungváry Zsolt írása.
A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 84 éves volt.
Megkérdeztük Bánki M. Csaba pszichiátert, az MTA doktorát, mit gondol a Pride-ról, illetve arról, hogy mi a különbség erőszakos történetek mesélése és a Pride átélése között.
Zavarodottságot, kötődési problémákat és sok más bajt okozhat a Pride a gyerekeknél Hal Melinda klinikai szakpszichológus szerint. Interjúnk.
A szélsőséges ingerek, a szokatlan látvány, a gomolygó emberáradat félelmet, riadalmat válhat ki
Nyolc fordulóval az NB II vége előtt kieső helyen áll Lipcsei Péter csapata.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
