Hogyan segítheti egymást a szépirodalom és a pszichológia? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Tíz-egynéhány éves korom óta pszichológus szerettem volna lenni, de nem elsősorban olyan indíttatásból, amit általában az e pályára készülőknek tulajdonítanak – vallja Jakobovits Kitti irodalomterapeuta. – Nem az hajtott, hogy mindenkin segítsek és mindenkit felvidítsak, és tanácsokért sem álltak nálam sorba.” Szerinte külön vicces, hogy mások sem látták ilyen karakternek, volt is, aki más pályát próbált javasolni. „De megbízható, higgadt voltam, és nagyon érdekelt az emberek működése. Figyeltem és gondolkodtam. Most is ilyennek tartom magam, szerintem ezek fontos értékek ahhoz, hogy valaki jó pszichológus legyen” – hangsúlyozza.
A hivatásválasztás adta magát, ahogy az is, hogy irodalomterápiával kezdjen mélyebben foglalkozni. Mint mondja, már akkor is úgy érezte, hogy az irodalom több mint csupán szórakozás, ismeretterjesztés vagy valakinek a hivatása, amikor még nem is tudott az irodalompszichológia és -terápia létezéséről. „Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az aktuális olvasmányunkról, a naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről, a háttérben számos lelki program fut” – mutat rá. Mint kifejti, az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja azért, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez. Ez fejlesztheti az önreflexiót, árnyalhatja a gondolkodásunkat, és nem utolsósorban bővítheti megküzdési stratégiáink eszköztárát.
Az olvasói figyelem különleges erővel bír. Képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és arra is, hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Az ELTE szakpszichológiai továbbképzésén használt tankönyv LMBTQ-fejezetét áthatja a gender-ideológia, ráadásul egyoldalú, és elhallgatja vagy nem fogadja el az eme szemléletbe nem illeszkedő tudományos eredményeket, azaz szelektál a tudományban.
Berta Ádám novelláiban nem az a fontos, mire megy ki a játék, hanem az aktus, amivel a lélek káoszába pillantunk – a lehető leghétköznapibb szituációkban. Kovács Gergő írása.
„Nincs beleszólásunk abba, hogy ki mit olvas. Azon kevés terepek egyike, ahol az ember a döntésében tényleg szabad” – véli az író.
A Platon Karataev zenekar frontemberével zajról és csendről, merülésről és elvonulásról, éhségről és mélységről beszélgettünk. Interjúnk.
Meg kell találni a megállapodás lehetőségét a Közel-Keleten, és biztosítani mind Irán, mind Izrael érdekeit – jelentette ki Putyin. Azt is mondta, kész találkozni Zelenszkijjel, de szerinte kérdéses, hogy legitim-e a hatalma.
A kormány nem hagyja annyiban, hogy az unió bírósága pénzbüntetéssel sújtja hazánkat szigorú migrációs politikája miatt. Hogyan lehetséges perre vinni a bírósági döntést, és mit léphet az Európai Bizottság?
