Hogyan segítheti egymást a szépirodalom és a pszichológia? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Tíz-egynéhány éves korom óta pszichológus szerettem volna lenni, de nem elsősorban olyan indíttatásból, amit általában az e pályára készülőknek tulajdonítanak – vallja Jakobovits Kitti irodalomterapeuta. – Nem az hajtott, hogy mindenkin segítsek és mindenkit felvidítsak, és tanácsokért sem álltak nálam sorba.” Szerinte külön vicces, hogy mások sem látták ilyen karakternek, volt is, aki más pályát próbált javasolni. „De megbízható, higgadt voltam, és nagyon érdekelt az emberek működése. Figyeltem és gondolkodtam. Most is ilyennek tartom magam, szerintem ezek fontos értékek ahhoz, hogy valaki jó pszichológus legyen” – hangsúlyozza.
A hivatásválasztás adta magát, ahogy az is, hogy irodalomterápiával kezdjen mélyebben foglalkozni. Mint mondja, már akkor is úgy érezte, hogy az irodalom több mint csupán szórakozás, ismeretterjesztés vagy valakinek a hivatása, amikor még nem is tudott az irodalompszichológia és -terápia létezéséről. „Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az aktuális olvasmányunkról, a naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről, a háttérben számos lelki program fut” – mutat rá. Mint kifejti, az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja azért, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez. Ez fejlesztheti az önreflexiót, árnyalhatja a gondolkodásunkat, és nem utolsósorban bővítheti megküzdési stratégiáink eszköztárát.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
És ez csak a jéghegy csúcsa, ha a tiszás EP-képviselő anyagi javairól van szó.
Nézni is kellemetlen, amit egymással művelnek.
A krimiírás nagyasszonya hűtlen férjekbe botlott, de csillaga végleg fölragyogott rejtélyes eltűnését követően: fél Anglia őt kereste, pedig marketingkampány lehetett az egész – bosszúval megspékelve.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
„A Meta már most is elképesztően előre sorolta Magyar Pétert, mesterségesen felpörgetve az oldalát. A Tisza-vezér azonban többet akar: azt is el szeretné érni, hogy a vele egyet nem értőket »letekerje« a szolgáltató” – mondta egy forrás a Magyar Nemzetnek.
A kalandvágyó ifjú önként csapott föl huszárnak, nagy szerelme miatt agglegény lett, korszakos botanikus, gazdasági vezető, és rendőrfőnök volt, ráadásnak „beindította” a népi irodalmat.
A baloldali közgazdász nagy befolyással rendelkezett a Tisza Párt programalkotásának folymatában Csercsa Balázs szerint. Ezért is fontos odafigyelni arra, amit mond.
2018-ban az Iránytű Intézet a legnagyobbat tévedő kutatók közé tartozott: a Fidesz belföldi eredményét több mint 6 százalékponttal alulbecsülte.
