Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
A mából visszatekintve a hatvanas-hetvenesévek Magyarországa más és jóval kedvezőbb színben sejlik fel az azóta született nemzedékeknek. Az inkább idillinek tűnő képet az idő múlása, a megszépítő közemlékezet, valamint a torz és felemás interpretációk egyformán alakítják. A dokufilmes Kisfaludy András, a legendás Kex zenekar dobosa kezdeményezésére Szabad tér árnyakkal címen olyan vándorkiállítás, vele tartalmas katalógus született, mely a korszak tűrt és tiltott képzőművészetéből, irodalmi, zenei és filmes alkotásaiból ad gazdag merítést. „Szeretném, ha az utánam jövő generációknak lenne valamilyen fogalmuk arról, hogy mi is történt a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági kultúrájában. Amikor föltettük a képeket a falra, az derült ki, hogy fantasztikus anyag jött össze, ráadásul ilyen formában és mennyiségben még nem volt látható a magyar pop-art művészet” – mondta Kisfaludy, amikor a kiállítással kapcsolatban megkerestük.
A művek reprodukciókon, a filmek, zenék és versek videókon elevenednek meg, első alkalommal a Budapesti Metropolitan Egyetem kampuszán. A szervezők szándékai szerint a vándorkiállítással tisztulhat a fiatal nemzedék képe arról, hogy mit jelentett valójában a gulyáskommunizmusnak is hívott diktatúra szűk levegőjében létezni és alkotni, elmenekülni vagy kalandvágyból itthon maradni. A hatvanas-hetvenes évek progresszív neoavantgárd művészete jellemzően nyugati mintákból táplálkozott, kint a konzumkultúra ellenében, nálunk pedig a politikai és társadalmi rendszer kritikájaként lépett fel. Míg el nem lehetetlenítették őket, a zenében a Kex mellett a Syrius képviselte a hatalom által támogatott polbeat alternatíváját, s ekkor indult többek között Balaskó Jenő, Bereményi Géza, Hajnóczy Péter és Petri György pályája. A kiállítás gerincét adó képanyagban sok más mellett Baranyay András, Csernus Tibor, Erdély Miklós, Frey Krisztián, Haris László, Lakner László, Keserü Ilona, Nádler István, Tót Endre és Vető János munkáit ismerheti meg a nagyközönség.
(Szabad tér árnyakkal – Összművészeti kiállítás a 60-as, 70-es évek fiatal pop art alkotásaiból. A kiállítás május 26-áig tekinthető meg a Budapesti Metropolitan Egyetemen)
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
