Eldőlt: Ukrajna most nem lesz NATO-tag — Mandiner Harctér
Ukrajna nyitott a tárgyalásra, ezzel igazából csak Trumpnak tesznek egy gesztust. Egy biztos: úgy kell lezárni ezt a háborút, hogy a Nyugat ne tűnjön gyengének.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Nemcsak szakmailag, emberileg is nagy veszteség érte a hazai művészeti életet Olescher Tamás (1954–2021) festőművész, díszlettervező és performer tavalyi halálával. A művész az utóbbi bő huszonöt évben a budapesti Vízivárosi Galériát is vezette. Nem sok olyan művészetszervezőt és galériást ismerhettünk meg az elmúlt emberöltő alatt, aki a nála kiállító művészek munkáinak bemutatásán túl értékes emberi kapcsolatok építésében is jeleskedett. Nyitottsága és szuggesztivitása nemcsak a művészetszervezés terén, de saját műveiben is egyértelműen megnyilvánul. Erről most magunk is meggyőződhetünk Az igazságnak és a szeretetnek címmel a Műcsarnok#Boxban nyílt emlékkiállításon (kurátor: Rockenbauer Zoltán). Olescher pályája a hetvenes években, az aczéli három T rendszerében indult, ahol hamar megtalálta a helyét a tűrt és a tiltott underground művészeti szcéna kellős közepén. Tevékenysége egyenes következménye volt, hogy Nyugat-Németországba kényszerült távozni, ahol immár szabadon folytatta mindazt, ami miatt Magyarországon elfogyott körülötte a levegő. A rendszerváltozás hajnalán hazatért, és megalapította a Multi Média Színházat, mely tradicionális és kortárs eszközök és stílusok ötvözésével, valamint különféle művészeti ágak fúziójával teremtett új és izgalmas műfajt a hazai művészeti életben. Olescher Tamás festészetére sajátos szimbólumrendszer és motívumvilág jellemző, melyben a világvallások jelképeitől – benne a határozottan jelen lévő keresztény ikonográfiával – a folklórig számos vizuális kódot fejthetünk meg. Műveiben a kör, az ellipszis, a mandala, a gyertya, a hal és a különféle virágmotívumok a káoszból a harmóniába vezető utat mutatják meg nekünk.