Triznya 100

Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.

A Vas megyei Egyházashetyén, az író és szerkesztő Ambrus Lajos portáján találkoztam először az özveggyel a kilencvenes évek közepén. Szőnyi Zsuzsa kávéra és desszertre érkezett a májusi naplementében, miközben a falu szülöttére, Berzsenyi Dánielre emlékeztünk. Szőnyi galambősz haja, jellegzetes karaktere már korábbról megvolt, és azzal is tisztában voltam, hogy a néhány évvel korábban elhunyt festőművész és filmes férjével, Triznya Mátyással évtizedeken át működtették római otthonukban a magyar emigráció, a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasai, valamint az anyaországi tűrt és tiltott művészértelmiség és közélet már-már intézményesült találkozópontját, a Triznya-kocsmát. 

A családias atmoszférájú szalon jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyes hírek szerint a rendszerváltozás előtt még a magyar állambiztonság is megpróbálta időnként beépíteni a maga tégláit Triznyáék otthonába. Abba a lakásba, amelyben Márai Sándortól Cs. Szabó Lászlóig, Weöres Sándortól Csoóri Sándoron át Esterházy Péterig számosan megfordultak az évtizedek alatt. És a Kemenesaljából egy pillanat alatt Róma lett, mialatt hallgattuk Szőnyi Zsuzsa emlékezéseit a férjével közösen celebrált alkalmakról.

Triznya Mátyás mindig hajlott a művészetek irányába, ezért megszakítva közgazdasági tanulmányait, néhány évet a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakán tanult, bár igazi mesterének későbbi apósát, a festőművész Szőnyi Istvánt tekintette. A szakma elsősorban akvarellistaként tartja számon, nem egy korai munkáján érezhető Szőnyi festészetének hatása is. Miután feleségével többszöri próbálkozás után 1949-ben Rómába emigráltak, festményei fókuszába évtizedekre az örök város és az itáliai táj fátyolosan is vibráló világa került. Triznya az emigrációban eleinte a legendás olasz filmstúdió, a Cinecittà díszletfestőjeként egzisztált, később trükkoperatőr lett. Legismertebb filmes munkája Vittorio De Sica Csoda Milánóban című alkotásának látványtervei és speciális effektjei voltak. Halála után hagyatéka a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban lelt otthonra.