A választáson egész Pest megyében nyertek a kormánypártok, ráadásul minden választókerületben növelték a támogatottságukat a négy évvel ezelőttihez képest. Megnéztük a váratlanul nagy győzelem okait.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban
A Fidesz–KDNP 2022-es győzelmének ténye kevésbé, a mértéke viszont annál inkább meglepő, hiszen tizenkét év kormányzást követően, magas részvétel mellett, egy teljes ellenzéki összefogással szemben mind a szavazatok számát, mind az arányukat tekintve jobb eredményt ért el a pártszövetség, mint négy éve.
Így volt ez Pest megyében is, ahol mind a tizenkét választókerületben a Fidesz jelöltje nyert. Ez önmagában nem is lenne meglepetés, hiszen 2018-ban szintén az egész megyét megnyerte a kormánypárt, ám nem szimpla győzelemről van szó. A Fidesz–KDNP az összes Pest megyei körzetben növelni tudta voksainak számát és arányát is. Mindezt úgy, hogy a korábban billegőként számontartott választókerületekben is egyértelmű győzelmet aratott az egyesült ellenzék jelöltjeivel szemben. Az eredmény háttere rendkívül összetett, de felvázolunk néhány olyan tényezőt, amelynek nagy szerepe lehetett abban, hogy a kormánypárti jelöltek javítani tudtak a négy évvel korábbi számokon.
A Fidesz–KDNP Pest megyében 2022-ben is a „győztes csapaton ne változtass!” elvét követte. Mindössze két választókerület volt, ahol nem ugyanaz a jelölt indult, mint négy évvel korábban, a megyei jelöltek nagy része már a harmadik-negyedik ciklus óta az adott választókerület képviselője. A helyi beágyazottság, ismertség, a rutinos, helyismerettel rendelkező kampánystábok biztosan nagy szerepet játszottak a győzelemben.
Az 1-es számú választókörzetben, Érden a veterán Aradszki András nyert a DK-s Bősz Anett-tel szemben, ami a több ciklus óta a térség képviselőjeként dolgozó politikus tavalyi betegségét figyelembe véve nagy teljesítmény. Szorosan, 2 százalék különbséggel nyert a Fidesz, de csaknem 2600-zal több szavazatot szerzett, mint 2018-ban. Itt az ellenzéki belharc segített a kormánypártnak, hiszen a volt DK-s Asztalos Éva „ráindult” a közös jelöltre, és pont annyi szavazatot vitt el, amennyi a szoros győzelemhez elég lett volna az ellenzéknek. A 4-es számú, váci központú választókerület hagyományosan kereszténydemokrata, így nem volt meglepetés Rétvári Bence újabb győzelme. Az erős községi súly mellett is váratlanul fölényes győzelmet aratott a politikus: több mint 3000 vokssal javított, és így 55 százalékot kapott, ellenfele pedig 32 százalékot. Az 5-ös számú, Dunakeszit, Gödöt és Fótot is magában foglaló választókerületben Tuzson Bence indult az ejtőernyősként érkező korábbi főpolgármester- helyettessel, Dorosz Dáviddal szemben. Tuzson négy éve is nyert itt, most közel 4000 szavazattal többet kapott. A választók valószínűleg elsősorban a jelölt személyére szavaztak, hiszen a Tuzson Bencére leadott szavazatok aránya 1,5 százalékkal meghaladta pártja körzeti eredményét. A 6-os számú választókerület központjában, Gödöllőn listán a baloldal nyert, de magát a körzetet Vécsey László, a Fidesz–KDNP jelöltje hódította el, ő 2010 óta a térség országgyűlési képviselője. A vecsési, 7-es számú körzetben Szűcs Lajos lett a győztes, több mint 4000 szavazatot és 5 százalékot javítva az előző eredményéhez képest. A politikus több mint húsz éve minden alkalommal diadalmaskodott egyéniben. Valószínűleg mindenképp nyert volna most is, de a 13 százalékos különbséghez hozzájárulhatott, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt bizalmasa, FricsovszkyTóth Péter több botrányban is érintett volt. Kevesebb voksot is kapott a körzetben, mint az ellenzéki lista. A Fidesz szavazatszámának növekedése itt nagy valószínűséggel a korábbi Jobbik-szavazók átállásának eredménye. A 8-as számú, szigetszentmiklósi választókerületben bevallottan győzelemre számított az ellenzék, ám a DK-s jelölt, Jószai Teodóra végül kikapott, amiben nagy szerepet játszhatott Nagy János szigetszentmiklósi polgármesterrel folytatott belső vitája. A körzetben így 2014 és 2018 után ismét Bóna Zoltán nyert.
Pest megyében a legnagyobb erősödést a szinte külön kategóriának számító négy alföldi jellegű körzetben érte el a Fidesz. A 9-esben, Nagykátán Czerván György közel 4600 vokssal kapott többet a 2018-as eredményéhez képest, a szavazatok arányát tekintve 11 százalékos a növekedés. Az LMP-társelnök Schmuck Erzsébet 5 százalékkal gyengébb eredményt ért el, mint a 2018-ban második helyen végző jobbikos jelölt. A Pest megyei 10-es körzetben nagyban gyengítette az ellenzéket, hogy a kampány közepén Gér Mihály visszalépett korábbi vállalhatatlan, kegyeletsértő kijelentései miatt, és más jelöltet kellett állítani. Pogácsás Tibor államtitkár-képviselő új ellenfele a zuglói alpolgármester, Szabó Rebeka lett. A fideszes politikus négy éve is abszolút többséggel, 53 százalékkal nyert, most ezen is javított, óriási többséggel, 60 százalékos eredménnyel zárta a megméretést, ellenfele pedig a közös balos lista körzeti eredményét sem érte el. A korábban billegő körzetként emlegetett 11-es választókerületben Pánczél Károly 5700 vokssal teljesítette túl 2018-as eredményét, és jelentős, 26 százalékpontos különbséggel nyert. A 12-es körzetben, a ceglédi központú vidéken Földi László 59 százalékot szerzett, a második helyen végző, jobbikos Zágráb Nándor 28 százalékot. Négy éve ennél szűkebben, 52:34 arányban múlta felül az akkor még jobbikos Volner Jánost.
Két választókerületben új jelölttel indult a Fidesz–KDNP. A Pest megyei 2-es számú, budakeszi központú körzetben Csenger-Zalán Zsolt utódjaként Menczer Tamás szállt szembe Szél Bernadett-tel. Az ellenzéki összefogás biztos győzelemre számított, és nagy erőforrásokat mozgósított a kampányban. 2018-ban igen szoros eredmény született: Csenger-Zalán Zsolt mindössze 296 szavazattal, 0,4 százalékponttal múlta felül Szél Bernadettet, aki akkor az LMP miniszterelnök-jelöltje volt. Az idén először egyéniben induló Menczer majdnem 4000-rel több voksot gyűjtött be, mint elődje négy éve, és csaknem 1400 szavazattal verte meg ellenfelét. Az ellenzék a hagyományosan baloldali Budaörs mellett Telkiben, Nagykovácsiban, Herceghalmon és Remeteszőlősön is győzni tudott. A kormánypárti jelölt javára billenthette a mérleget a két politikus pályájának eltérő íve: Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraként egyre többet szerepel a médiában, egyre ismertebb, ellenfele pedig egykori LMP-társelnökként mára párt nélkül maradt.
A 3-as számú, szentendrei központú választókerületben is egy államtitkár, Vitályos Eszter indult újoncként. Elődje, Hadházy Sándor eredményét több mint 6000 szavazattal felülmúlva 52 százalékos támogatottságot szerzett. A momentumos Buzinkay György 37 százalékot ért el. A kulcs itt is a jó jelöltválasztás volt, ezt mutatja, hogy Vitályos nagyjából 2,5 százalékkal, 2400 vokssal többet kapott, mint pártja, Buzinkay viszont 1,3 százalékkal az ellenzéki lista alatt teljesített. A Fidesz politikusa egy ideje a helyi választókerület elnöke, és az Átölel a Pilis-Dunakanyar stratégiában a térség fejlesztéséért is felel, így jól ismeri a terepet.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
