„A tavasz is csak akkor tud beköszönteni, ha az asszonyok megírták neki az utat.” Fekete Ildikó iparművészt kérdeztük.
Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban
Fekete Ildikó Junior Prima díjas népi iparművész óvodás korában egy néprajzi múzeumi vásáron látott először hímes tojásokat. „Emlékszem, nem csak a kész tojásokat volt szerencsém látni, a kiállítók helyben is készítettek darabokat, így anyukámmal meg tudtuk figyelni, hogyan születnek ezek a csodák. Tulajdonképpen már ekkor szerelembe estem, de komolyabban tizenhat éves korom óta foglalkozom tojásírással.” Noha számtalan díjban és elismerésben részesült már iparművészként, ma is hobbiként tekint erre a tevékenységre. „Nem ebből élek, a tojásokat tulajdonképpen a saját kedvemre készítem. Természetesen nagyon örülök, hogy másoknak is ennyire tetszik, s valóban sikereket érek el általuk, de nem ez az elsődleges cél. Az ember hobbija mindig valami olyan tevékenység, amit bármikor nagyon szívesen és örömmel végez, ez nálam sincs másképp a tojásfestéssel. Nagyon el tudok benne mélyülni, néha annyira, hogy észre sem veszem, ha szólnak hozzám, vagy ha egész nap nem ettem semmit. Mindig feltöltődöm tőle, még akkor is, ha három napja festek, s már minden porcikám fáj a sok üléstől.”
Ildikó elsősorban hagyományos hímes tojásokat készít, ám ha egy-egy tájegység megihleti, szívesen kísérletezik és variál a színekkel és a mintákkal. Minden feldolgozásnál törekszik arra, hogy az adott tájegység – s annak eredeti motívumvilága – felismerhető maradjon. „Lényeges számomra, hogy olyan tojások kerüljenek ki a kezem alól, amelyeknek van valamilyen jelentésük: nem összevissza mintákat vagy a saját fejemből előpattanó modern mintákat festek, hanem mindig igyekszem ragaszkodni a hagyományokhoz, a gyökerekhez. A hagyomány továbbadását is fontosnak tartom, ezért vannak önálló kiállításaim, s már egy könyvem is megjelent a témában” – mondja.
Elmeséli: nemegyszer előfordult, hogy olyan emberekkel találkozott egy kiállításán, akiknek a vidékén, tájegységén van hagyománya a hímestojás-készítésnek, mégsem ismerik az olykor egyedülálló mintákat. „Vannak, akik általam találkoznak ezekkel a motívumokkal. Mindig nagy öröm látni rajtuk a felismerést, hogy tanulhattak valami újat a saját vidékükről. Lefotózzák a tojásokat, és otthon a saját ünnepi készülődésük során beépítik a látottakat, tehát egyfajta visszatanulási folyamat is zajlik ilyenkor” – magyarázza a művész.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
Az adatközpontok hatalmas áramigénye az USA fogyasztásának a 17 százalékát is jelentheti 2030-ra, ami súlyos hálózatfejlesztési gondokat hozhat. A Fehér Ház és egyes tagállamok szigorú szabályozással kényszerítenék a technológiai óriásokat a rezsiköltségek és az energetikai infrastruktúra finanszírozására.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
A német nemzetiségi névjegyzékben szereplők számára 16 óráig adott a lehetőség, hogy leiratkozzanak a listáról.
