Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
Az orvosi kutatásokban a hagyományos, kétdimenziós sejttenyészeteket felváltani hivatott háromdimenziós szövet- és szervmodelleket évek óta nagy szakmai érdeklődés övezi. E térbeli modellek ugyanis jobban tükrözik az élő szervezetben lejátszódó valós viszonyokat, a sejtek közötti kölcsönhatásokat és a mikrokörnyezeti hatások jelentőségét, mint a síkbeli eljárás. Pontosabban lehet általuk vizsgálni élettani vagy kórélettani folyamatokat. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter vezette Biomag kutatócsoportja is tagja annak a nemzetközi konzorciumnak, amelynek a munkája elősegíti az ilyen modellrendszerekre épülő, úgynevezett szferoidalapú kutatásokat. Eredményükről a Nature Methods folyóirat közölt tanulmányt.
A szferoidmodell olyan háromdimenziós sejtkultúrát jelent, amelyben a sejtek összetapadva gömbszerű szerkezetbe rendeződnek – ismerteti Diósdi Ákos, a kutatócsoport doktorandusz tagja. E modellben pontosan lehet követni a különböző terápiás kezelések esetében, hogy kívülről befelé hogyan változik a terápiás szerek, a tápanyagok, a növekedési faktorok vagy például az oxigén és a szén-dioxid koncentrációja. Precízen tanulmányozható a szferoidok belsejében a tápanyag- és oxigénhiány miatt kialakult – elhalt sejtekből álló – nekrotikus mag is.
A legtöbb szferoidmodellt kizárólag egy sejtvonalból állítják össze, de egyre többen kísérleteznek olyan szferoidkultúrákkal, ahol két sejtvonal felhasználásával hoznak létre összetettebb modelleket – magyarázza Diósdi Ákos.
A rendszer kiválóan alkalmas daganatos sejtkultúrák új generációs háromdimenziós vizsgálatára”