A 17. és 20. század között nem kormányok, hanem vállalatok irányították az európai terjeszkedést, döntő szerepet játszva a modern világ kialakulásában. A techcégek, magánhadseregek és a digitális pénzverés korában a kiszervezett szuverenitás népszerűbb lehet, mint valaha.
Számos oka van annak, miért időszerű 2022-ben közelebbről is szemügyre vennünk az országként működő vállalatok és a vállalatként működő országok történetét. Egyrészt – bár a háború minden ezzel kapcsolatos témát a háttérbe szorított – a technológiai monopóliumok egyéni és nemzeti önrendelkezésünkre gyakorolt hatása drámaibb, mint valaha. Másrészt többek közt a szomszédunkban zajló konfliktus egyértelművé teszi, hogy a nagyhatalmak sokszor a 21. században is cégeken keresztül (is) ütköznek meg egymással – elég csak a Vagner Csoport zsoldosainak korai feltűnésére vagy a nyugati vállalatoknak Oroszország letérdepeltetésében szánt szerepére gondolnunk.
Világpolitikai ügyekben a média – sőt a történelemkönyvek többsége is – kizárólag országokra és személyiségekre fókuszál, ám az üzleti szereplők súlya meghatározó. Andrew Phillips és J. C. Sharman stratégiával és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó történészek, Queensland és Cambridge professzorai. Az Outsourcing Empire (a birodalom kiszervezése) című könyvük annak jár utána, mi a szerepe a történelemben a vállalati formában megjelenő politikai ambíciónak.
Kezdjük a tényekkel, a 17. és 20. század között nem szuverén államok, hanem vállalatállamok irányították az európai terjeszkedést. Vállalati entitások (igazgatótanáccsal, tőkével, részvényesekkel stb.), amelyek olyan jogkörökkel rendelkeztek (hadsereg fenntartása, helyi lakosság megadóztatása, igazságszolgáltatás stb.), amilyeneket mai fejjel csakis az államok előjogainak tartanánk. A jól ismert Kelet-indiai Társasághoz vagy a gyérebben kutatott Hudson-öböli Társasághoz hasonló vállalatállamok exkluzív jogokat kaptak az államszerű funkciók kiépítéséhez és fenntartásához, tulajdonképpen hibridizálták a kormányok és a cégek legfontosabb képességeit.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A Reakció legújabb adásában Kacsó Dániel vendége Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője volt, akivel a nyári politikai szezon eseményeit és következményeit értékelték.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
