Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
A Homo sapiens korai közösségeiben még alig fordult elő békétlenség. Mi változott a pleisztocén óta? Egyrészt csillagközi méreteket öltött az egyenlőtlenség, másrészt a modern élet leszoktatott minket az együttműködés mindennapos gyakorlásáról – figyelmeztet egy ausztrál filozófus.
A régészetnek köszönhetően ma már rengeteget tudunk a civilizációnk kialakulását megelőző idők, így a saját földtörténeti korunkat, a holocént közvetlenül megelőző pleisztocén korszak eszközeiről és táplálkozásáról. Amit sokkal több kérdőjel övez, az elődeink viselkedése. Hogyan éltek és működtek a közösségeik? Miként kommunikáltak egymással? Milyen volt az erkölcsük és a kultúrájuk? Ezek feltárása közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük a modern ember magatartásának gyökereit, köztük a béke iránti vágyunk és a folytonos háborúzás között feszülő látványos ellentmondás okát.
Kim Sterelny ausztrál filozófus, akit mindig is a filozófia és a természettudományok metszéspontja foglalkoztatott. Fő kutatási területe a „biológia filozófiája”. Lelkes gasztronómus és madármegfigyelő, főállásban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) professzora, de tanította a híres kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech hallgatóit is. The Pleistocene Social Contract (a pleisztocén társadalmi szerződés) című könyvében az ember korai közösségei, a vadászó-gyűjtögető társadalmak működésének mélyére ás, hogy közelebb kerüljünk a Homo sapiens jövőjéhez.