Éppen hetvenöt éve keserű elégtételt jelentő cikk látott napvilágot: elutasították a kegyelmi kérvényét a halálra ítélt csendőr főhadnagynak, aki minden bizonnyal felelős volt Lendvai István fajvédő író 1945. márciusi kivégzéséért. Lendvai, a két háború közötti magyar közélet mára méltatlanul elfeledett alakja inkább kerül elő a húszas évek során mutatott erős antiszemitizmusa miatt, mint tevékenységének másik fontos oldaláért. Náci- és nyilasellenes írásairól, melyek a fajvédelem egykori hazai képviselőjét nyilas börtönbe juttatták, az utókor megfeledkezett.
Míg Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékezetét – kellő torzítások után – kisajátította a szocialista történetírás, addig Lendvai örökségét elhallgatta. Hogy Lendvai ezzel jól járt vagy rosszul, nehéz kérdés, ám annyi biztos, hogy életútja értelmezhetetlen nyilasellenes publicisztikájának feltárása nélkül. Külön probléma, hogy fajvédő beszédeit és cikkeit Lendvai gondosan publikálta, Nomád álnéven írt, náci- és nyilasellenes leveleiből viszont mindössze egy rövid válogatást adott ki 1942-ben. Pedig későbbi írásaiban a magyar függetlenséget, a polgári értékeket, de még egyes szociálisan érzékeny témákat is bátran felvállalt.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Ruszin-Szendi Romulusz kötcsei botránya ügyében rendelt el nyomozást, amikor Móna Márk kollégánkat többször is meglökte.
A DK elnöke és a baloldal tevékeny részese volt annak, hogy a Tisza-vezér megtarthatta mentelmi jogát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán.
