Mesékkel gyógyít határon innen és túl

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

„Bár a magyar nyelv számomra elmondhatatlanul gyönyörű, varázslatos mesevilág, az irodalom pedig maga a levegő, eszembe sem jutott, hogy író legyek” – kezdi a háromgyermekes költő-író, grafikus és illusztrátor. B. Habarics Kitty eleinte csak a gyermekeinek mesélt, később is csak azért jegyezte le – egyébként titokban – a történeteit, mert a kicsik azonnal kijavították, ha merő véletlenségből másképp szőtte a fabulái fonalát, mint azt megszokták.

Sok ezer gyermek szerencséjére aztán a férje megtalálta verseit-meséit, és arra biztatta Kittyt, tegyék mihamarabb másoknak is elérhetővé. Eleinte ellenkezett, mert nem a nagyközönségnek írta, és attól is tartott, hogy a férje elfogult, és nem tudja jól megítélni, valóban érdemes-e másoknak is megmutatni a műveket. Akkor még kicsit haragudott is rá, de ma már sokat nevetnek ezen, mint mondja: „így visszatekintve inkább volt ez félelem”. Végül a férje meggyőzte, így először elektronikus formában napvilágot láttak a Két nyuszi mesék sorozat könyvei. Kitty meglepetésére nagy sikert arattak az általa kis kezdetleges szösszenetnek tartott művek, olyannyira, hogy közülük két kötet nyomtatásban is megjelent azóta.