Már anyagi előnnyel jár a gyermekvállalás

A Központi Statisztikai Hivatal 1949 óta évente közli a termékenységi rátát. A 2011 és 2021 közti évtized az első, amikor folyamatosan nőtt ez az arányszám. Ebben az időszakban az Európai Unió legnagyobb javulását hajtottuk végre, 2018-tól jobbak vagyunk az uniós átlagnál, és 2021-re elértük a Bokros-csomag előtti szintet, az 1,59-os rátát.

A rendszerváltozás után gyorsult fel a termékenység romlása: 1991-ben 1,88 volt az arányszám, 1999-re 1,28-ra zuhant, és sokáig nem emelkedett számottevően. A baloldali kormányok hibás gazdaság- és családpolitikájának következményeként 2011-ben a valaha mért legalacsonyabb szintre és egyben az unió legrosszabb értékére esett a termékenységi ráta, ekkor a 15–49 éves nőknek átlagosan mindössze 1,23 gyermekük született.

Még nem állíthatjuk, hogy véget ért a harminc éve tartó demográfiai tél, de a tízéves javulást értékelnünk kell. A kormány családpolitikájának öt alappillére, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a IV. Budapesti demográfiai csúcson meghatározta, a következő: a gyermekvállalás anyagi értelemben is előny, ne hátrány legyen; a családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni; a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni; az egész ország működését családbaráttá kell tenni; meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket.

Anyagi előny

2010 előtt az Európai Unióban nálunk járt az egyik legnagyobb mértékű anyagi hátránnyal a gyermeknevelés. Ekkor az országok felében anyagi előnyt jelentett a gyermekvállalás. Hazánkban a gyermekes háztartásban élők harmada a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával küzdött.

Magyarországon először 2019-ben juthattak előnyhöz a gyermekesek. Az anyagi előny a járvány első évében is megmaradt, annak ellenére hogy a 2020-as karantén idején az óvodás és iskolás gyermeket nevelő anyák nagyobb arányban estek ki a foglalkoztatásból, mint azok, akiknek nincs gyermekük. Tény az is, hogy hazánkban volt a leggyorsabb a vissza­térésük a munkaerőpiacra.

A szegénységi kockázat a jelentős minimálbér-emelés, majd a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetése, illetve 2017-től a szinte minden ágazatban megvalósuló nagyarányú reálkereset-növekedés és foglalkoztatásbővülés hatására 2019-re megfeleződött. A gyermekesek hátránya 2014-től a gyed extra hatására csökkent először jelentősen, majd 2017-től a keresetek emelkedése nagyobb hatással volt rájuk, mint a gyermektelenekre. A 2019-ben életbe lépő Családvédelmi akciótervben elindult a babaváró támogatás, kiszélesedett a csok, ami szintén a gyermekesek szegénységi kockázatát csökkentette jobban.

Saját tulajdonú lakás