„Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés, mint csecsemőkbe tejet adagolni.” (Churchill)
A Központi Statisztikai Hivatal 1949 óta évente közli a termékenységi rátát. A 2011 és 2021 közti évtized az első, amikor folyamatosan nőtt ez az arányszám. Ebben az időszakban az Európai Unió legnagyobb javulását hajtottuk végre, 2018-tól jobbak vagyunk az uniós átlagnál, és 2021-re elértük a Bokros-csomag előtti szintet, az 1,59-os rátát.
A rendszerváltozás után gyorsult fel a termékenység romlása: 1991-ben 1,88 volt az arányszám, 1999-re 1,28-ra zuhant, és sokáig nem emelkedett számottevően. A baloldali kormányok hibás gazdaság- és családpolitikájának következményeként 2011-ben a valaha mért legalacsonyabb szintre és egyben az unió legrosszabb értékére esett a termékenységi ráta, ekkor a 15–49 éves nőknek átlagosan mindössze 1,23 gyermekük született.
Még nem állíthatjuk, hogy véget ért a harminc éve tartó demográfiai tél, de a tízéves javulást értékelnünk kell. A kormány családpolitikájának öt alappillére, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a IV. Budapesti demográfiai csúcson meghatározta, a következő: a gyermekvállalás anyagi értelemben is előny, ne hátrány legyen; a családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni; a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni; az egész ország működését családbaráttá kell tenni; meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket.
2010 előtt az Európai Unióban nálunk járt az egyik legnagyobb mértékű anyagi hátránnyal a gyermeknevelés. Ekkor az országok felében anyagi előnyt jelentett a gyermekvállalás. Hazánkban a gyermekes háztartásban élők harmada a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatával küzdött.
Magyarországon először 2019-ben juthattak előnyhöz a gyermekesek. Az anyagi előny a járvány első évében is megmaradt, annak ellenére hogy a 2020-as karantén idején az óvodás és iskolás gyermeket nevelő anyák nagyobb arányban estek ki a foglalkoztatásból, mint azok, akiknek nincs gyermekük. Tény az is, hogy hazánkban volt a leggyorsabb a visszatérésük a munkaerőpiacra.
A szegénységi kockázat a jelentős minimálbér-emelés, majd a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetése, illetve 2017-től a szinte minden ágazatban megvalósuló nagyarányú reálkereset-növekedés és foglalkoztatásbővülés hatására 2019-re megfeleződött. A gyermekesek hátránya 2014-től a gyed extra hatására csökkent először jelentősen, majd 2017-től a keresetek emelkedése nagyobb hatással volt rájuk, mint a gyermektelenekre. A 2019-ben életbe lépő Családvédelmi akciótervben elindult a babaváró támogatás, kiszélesedett a csok, ami szintén a gyermekesek szegénységi kockázatát csökkentette jobban.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Máthé Zsuzsát, a KDNP, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét kérdeztük az iskolai szexuális nevelésről, valamint a megszűnés szélén álló szívhangrendeletetről.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Gyurkó Szilvia ugyan elismert szakember, de szemléletét erősen átitatja az LMBTQ- és genderszemlélet. És nem, ez az LMBTQ-szemlélet nem jó. Szilvay Gergely írása.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A köztársasági elnök a jogbiztonság elvéből fakadó jogalkotási feladatokra hívta fel a figyelmet a gyermekvédelmi törvényt elmarasztaló uniós döntés miatt.
Az orosz elnök szerint a csapás nem véletlenül történt.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
