Magyarlapádnak tartoztunk ennyivel

Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban

„A lapádi hegytetőn integet a szeretőm” – szól a népdal, s igazán akkor értjük meg, mit jelent ez, ha elmegyünk Magyarlapádra, és felnézünk a hegytetőre, amely igen határozottan magasodik a falu fölé, és odaképzeljük a szeretőnket, amint fentről lefelé integet nekünk. Magyarlapád Nagyenyedtől nem messze fekszik. A Fehér megyei szórvány teljesen magyar falváról van szó, amely még tartja magát. Nem messze folyik a Maros és a Küküllő. A faluról már 1030-ban hírt adnak a krónikák.

E sorok szerzője rendszeres látogatója a falunak, így különösen örül annak, hogy Kubinyi Júlia népdalénekes és Autentico nevű formációja (Danhauser Pál, Lelkes András, Nyitrai Tamás) Lapád népzenéjének áldozott egy lemezt – ez még hiányzott a magyar táncházmozgalom kínálatából. Lapádon Székely György, alias Menedzser volt a folkélet motorja a rendszerváltozás után, és ma is szívesen adja át tudását az érdeklődőknek; a helyi tánccsoport mellett a falu lakói is ismerik saját táncukat, és járják is a mulatságokban. Közülük néhányan prominens „adatközlők”, azaz olyan táncosok, akik a saját figuráikat adják tovább az érdeklődőknek és a néprajzosoknak. Nem is beszélve a helyi Piros Pántlikás zenekarról, amely a lapádi muzsika őrzője és gyakorlója. A helyi folkéletnek úgyszintén meghatározó személyisége a szomszédos Fugadon élő Bánffy Farkas: ő a szervezője a küküllőmenti néptánctáboroknak, amelyeknek nyaranta Lapád ad otthont.

A Küküllőmente a Kis-Küküllő-völgy torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakaszát övező vidék. Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik: már a 10–11. században megtelepedtek itt eleink. A 16–17. század háborúiban lakossága sokat szenvedett és pusztult. A régió tánckultúrája mintegy hetven, legalább részben magyarlakta falura terjed ki. A neves néprajzkutató Martin György írta, hogy a vidék tánca megőrizte régies jegyeit nemcsak a férfitáncokban, hanem a páros táncokban is, sőt Erdélyben az énekes női körtáncot szinte csak itt találjuk meg. Nagyenyed vidékén és a Hegymegett alrégióban a párnak nevezett táncciklusban a pontozót követi a lassú pontozó, majd az öreges lassú (lassú csárdás), végül jön a csárdás.

A salgótarjáni származású Kubinyi Júlia kiskora óta énekel népdalokat. Első önálló lemeze 2015-ben jelent meg. Budapesten mind szólóénekben, mind zenekarokkal vagy táncegyüttesekkel a Hagyományok Háza és a Müpa rendszeres fellépője. 2014-től egyre többször lépett fel a Magyar Állami Népi Együttessel. 2017-től énekeskarrierje mellett a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője. Első lemeze a Magam járom, második albuma a 2018-ban megjelent Rustico, amelyen Szokolay Dongó Balázs és Zimber Ferenc kíséri. A Rusticón a fúvós hangszerek és a cimbalom van előtérben.