Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban
„A lapádi hegytetőn integet a szeretőm” – szól a népdal, s igazán akkor értjük meg, mit jelent ez, ha elmegyünk Magyarlapádra, és felnézünk a hegytetőre, amely igen határozottan magasodik a falu fölé, és odaképzeljük a szeretőnket, amint fentről lefelé integet nekünk. Magyarlapád Nagyenyedtől nem messze fekszik. A Fehér megyei szórvány teljesen magyar falváról van szó, amely még tartja magát. Nem messze folyik a Maros és a Küküllő. A faluról már 1030-ban hírt adnak a krónikák.
E sorok szerzője rendszeres látogatója a falunak, így különösen örül annak, hogy Kubinyi Júlia népdalénekes és Autentico nevű formációja (Danhauser Pál, Lelkes András, Nyitrai Tamás) Lapád népzenéjének áldozott egy lemezt – ez még hiányzott a magyar táncházmozgalom kínálatából. Lapádon Székely György, alias Menedzser volt a folkélet motorja a rendszerváltozás után, és ma is szívesen adja át tudását az érdeklődőknek; a helyi tánccsoport mellett a falu lakói is ismerik saját táncukat, és járják is a mulatságokban. Közülük néhányan prominens „adatközlők”, azaz olyan táncosok, akik a saját figuráikat adják tovább az érdeklődőknek és a néprajzosoknak. Nem is beszélve a helyi Piros Pántlikás zenekarról, amely a lapádi muzsika őrzője és gyakorlója. A helyi folkéletnek úgyszintén meghatározó személyisége a szomszédos Fugadon élő Bánffy Farkas: ő a szervezője a küküllőmenti néptánctáboroknak, amelyeknek nyaranta Lapád ad otthont.
A Küküllőmente a Kis-Küküllő-völgy torkolattól a Székelyföld határáig húzódó szakaszát övező vidék. Erdély legkorábban magyarok által benépesített vidékei közé tartozik: már a 10–11. században megtelepedtek itt eleink. A 16–17. század háborúiban lakossága sokat szenvedett és pusztult. A régió tánckultúrája mintegy hetven, legalább részben magyarlakta falura terjed ki. A neves néprajzkutató Martin György írta, hogy a vidék tánca megőrizte régies jegyeit nemcsak a férfitáncokban, hanem a páros táncokban is, sőt Erdélyben az énekes női körtáncot szinte csak itt találjuk meg. Nagyenyed vidékén és a Hegymegett alrégióban a párnak nevezett táncciklusban a pontozót követi a lassú pontozó, majd az öreges lassú (lassú csárdás), végül jön a csárdás.
A salgótarjáni származású Kubinyi Júlia kiskora óta énekel népdalokat. Első önálló lemeze 2015-ben jelent meg. Budapesten mind szólóénekben, mind zenekarokkal vagy táncegyüttesekkel a Hagyományok Háza és a Müpa rendszeres fellépője. 2014-től egyre többször lépett fel a Magyar Állami Népi Együttessel. 2017-től énekeskarrierje mellett a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője. Első lemeze a Magam járom, második albuma a 2018-ban megjelent Rustico, amelyen Szokolay Dongó Balázs és Zimber Ferenc kíséri. A Rusticón a fúvós hangszerek és a cimbalom van előtérben.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
A baloldal üdvöskéjévé avanzsált politikus pártjához majdnem becsekkoló fővárosi polgármesterjelölt a migrációval és a gendertémákkal kapcsolatban is egyértelműen közölte a véleményét.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
