Tovább bonyolódik a „rejtélyes” szír repülőgép ügye
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
A magyar választás közeledtével érdemes pontosan felidézni Churchill gondolatát a demokráciáról: „Az államnak sok formáját kipróbáltuk már, és fogjuk ebben a bűnös és bajokkal terhelt világban. Senki sem tettetheti, hogy a demokrácia tökéletes vagy átfogóan bölcs. Ami elmondható, hogy a demokrácia a legrosszabb államforma, kivéve azokat, amelyeket időről időre már kipróbáltak…” Messze többet kíván elmondani ez az idézet, mint azt, hogy örülj, ha demokráciában élhetsz. Először is, sokféle módon megszervezhető az állam, mind működésképes lehet. Ne feledjük, az athéni demokrácia pár évtizedig tartott, a spártai centralizált állam sok száz évig. A demokratikus állam ritkán volt stabil. Másodszor, a demokratikus rend nem a legbölcsebbek állama, hanem a magát egyenlőnek felfogó tömegembereké. A modern még inkább az, hiszen a modern demokrácia a tömegek állama. Harmadszor, a demokrácia előnye relatív, igen törékeny. A kifogások sora az ókortól egészen a mai korig ér. Churchill intellektuálisan egyáltalán nem zárja ki, hogy lehet jobb formája is az államnak, mint a demokratikus.
A ló. Már jó ideje – legalább száz éve, mások szerint négyszáz éve – tart az európai kultúra gyökereinek kivágása, de aki kellően igényes, az lépten-nyomon rájöhet arra, mennyire megbízható a klasszikus bölcsesség. Vergilius Aeneis című eposzában leírja, hogyan vették be Tróját egy falóval – jaj, hát ezt már jól ismerjük. Mégis érdemes felidézni. Tróját a nép megtévesztésével vették be. A Tróját ostromlók, mert másként nem tudták volna bevenni a várat, építettek egy famént, amelynek bendőjében válogatott harcosokat rejtettek el. Az egyik Tróját védelmező tekintély átlátta a cselt, és ordítva ezt mondta: „Hé, ti bolond népség, hát meg vagytok zavarodva?! Azt hiszitek, hogy az ellenség elment? […] Megszédít csele? […] hadigép ez…” Ám ekkor „egy ifjat tuszkolnak”, aki megadta magát a trójaiaknak. S ezután jön a csel, a szemfényvesztés, mert ez az ifjú elhiteti, hogy az ellenségtől jön, és tudja a faló elkészítésének az okát. Előbb a várvédelmezők bizalmába férkőzik, majd jön a nagy csel: azért készítették ilyen ormótlanná, hogy ne tudják behúzni a várba, mert aki birtokolja, azt a ló isteni erejénél fogva védelmezni fogja. S a trójaiak végül bevontatták a lovat a várba – utána már csak a vérfürdő következett, Trója elesett.