A történeti tények elferdítése, a nacionalista ideológiák terjedése is hozzájárul a demokrácia Európában jelenleg tapasztalható gyengüléséhez – figyelmeztet véleménycikkében Aurora Ailincai, az Európa Tanács által létrehozott Observatory on History Teaching in Europe (OHTE), vagyis az európai történelemtanítás megfigyelőközpontjának ügyvezetője. Ailincai szerint kulcsszerepe lehet a megfelelő történelemoktatásnak abban, hogy ellensúlyozza az „egyoldalú nacionalista történeti narratívák” romboló hatásait. Ennek segítségével a diákok nagyobb eséllyel ismerhetik fel a félrevezető állításokat – véli az ügyvezető.
Az OHTE, amelynek egyébként január 1-jétől immár Magyarország is megfigyelőstátuszú tagja, bizonyára okkal figyelmeztet ezekre a fenyegetésekre. A nacionalista történeti narratívák veszélyeiről sokat tudunk itt Közép-Európában, de akár olyan nagy nyugati országok esetében is gyorsan előkerülhetnek a rég elfeledettnek hitt soviniszta antantreflexek, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia. Elég hozzá, ha valaki például az első világháborúval kapcsolatos, bevett történelmi kánont meri megkérdőjelezni.
Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés Ailincai intelmeivel kapcsolatban, hogy miért nem említi még csak utalás szintjén sem azt a szisztematikus történelemhamisítást, amely a nyugati világ számos tanintézményben zajlik immár évek óta. Az antirasszizmusra vagy éppen a politikai korrektségre hivatkozva nyíltan hirdetik a történelem ideológiai alapú átértelmezését, amelynek érdekében gond nélkül lemondanak a tudományos kritériumok betartásáról. Olyan elképesztő kijelentések hangzanak el az Egyesült Államokban vagy éppen Nagy-Britanniában, amelyek hallatán valószínűleg még a magyar történettudományt szétziláló ötvenes évekbeli marxista fordulat egyik főkolomposa, Andics Erzsébet is elismerően csettintett volna.
Az egyik beszédes példát a kritikai fajelmélettel kapcsolatos vita szolgáltatta: a The New York Timesban megjelent írás azt állította, hogy az USA történelme nem a függetlenségi nyilatkozattal kezdődött, hanem 1619-ben az első rabszolgák Virginiába hozatalával. Mikor erre számos neves történész levélben reagált a szerkesztőségnek, hogy ez semmilyen történeti forrással nem támasztható alá, azt a választ kapták, hogy mindez nem számít, mert az új elmélet társadalmilag hasznos. És még mindig jobban jártak, mint azok a szülők, akik ellen FBI-nyomozás indult tavaly ősszel a Biden-kormányzat jóváhagyásával, mikor a gyűlöletkeltésre kiválóan alkalmas kritikai fajelmélet kötelező iskolai oktatása ellen tiltakoztak.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
