A történelemoktatás hasznáról és káráról

A történeti tények elferdítése, a nacionalista ideológiák terjedése is hozzájárul a demokrácia Európában jelenleg tapasztalható gyengüléséhez – figyelmeztet véleménycikkében Aurora Ailincai, az Európa Tanács által létrehozott Observatory on History Teaching in Europe (OHTE), vagyis az európai történelemtanítás megfigyelőközpontjának ügyvezetője. Ailincai szerint kulcsszerepe lehet a megfelelő történelemoktatásnak abban, hogy ellensúlyozza az „egyoldalú nacionalista történeti narratívák” romboló hatásait. Ennek segítségével a diákok nagyobb eséllyel ismerhetik fel a félrevezető állításokat – véli az ügyvezető.

Az OHTE, amelynek egyébként január 1-jétől immár Magyarország is megfigyelő­státuszú tagja, bizonyára okkal figyelmeztet ezekre a fenyegetésekre. A nacionalista történeti narratívák veszélyeiről sokat tudunk itt Közép-­Európában, de akár olyan nagy nyugati országok esetében is gyorsan előkerülhetnek a rég elfeledettnek hitt soviniszta antantreflexek, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia. Elég hozzá, ha valaki például az első világháborúval kapcsolatos, bevett történelmi kánont meri megkérdőjelezni.

Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés Ailincai intelmeivel kapcsolatban, hogy miért nem említi még csak utalás szintjén sem azt a szisztematikus történelemhamisítást, amely a nyugati világ számos tanintézményben zajlik immár évek óta. Az antirasszizmusra vagy éppen a politikai korrektségre hivatkozva nyíltan hirdetik a történelem ideológiai alapú átértelmezését, amelynek érdekében gond nélkül lemondanak a tudományos kritériumok betartásáról. Olyan elképesztő kijelentések hangzanak el az Egyesült Államokban vagy éppen Nagy-Britanniában, amelyek hallatán valószínűleg még a magyar történettudományt szétziláló ötvenes évekbeli marxista fordulat egyik főkolomposa, Andics Erzsébet is elismerően csettintett volna.

Az egyik beszédes példát a kritikai fajelmélettel kapcsolatos vita szolgáltatta: a The New York Timesban megjelent írás azt állította, hogy az USA történelme nem a függetlenségi nyilatkozattal kezdődött, hanem 1619-ben az első rabszolgák Virginiába hozatalával. Mikor erre számos neves történész levélben reagált a szerkesztőségnek, hogy ez semmilyen történeti forrással nem támasztható alá, azt a választ kapták, hogy mindez nem számít, mert az új elmélet társadalmilag hasznos. És még mindig jobban jártak, mint azok a szülők, akik ellen FBI-nyomozás indult tavaly ősszel a Biden-kormányzat jóváhagyásával, mikor a gyűlöletkeltésre kiválóan alkalmas kritikai fajelmélet kötelező iskolai oktatása ellen tiltakoztak.