Érdekes mozgásokat indított be a gáz- és atomenergiát fenntarthatóvá minősítő európai bizottsági javaslat a tagállamok körében. Kellemetlen helyzetbe hozta az épp csak felálló német kormánykoalíciót, Emmanuel Macron francia elnök pedig a keleti tagállamok érdekeivel összhangban érvényesítette országa szempontjait.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Súlyos dilemma elé kerül az egyszeri német zöldpárti kormánypolitikus, amikor a zöldideológiai elkötelezettség, illetve a feltétlen, szinte már vallásos EU-pártiság szempontjai keverednek hirtelen. Most éppen ez történik az Európai Bizottság új taxonómiajavaslata kapcsán, amelynek értelmében az atom- és földgázerőművek is klímabarátnak minősülnének bizonyos megszorítások mellett.
Brüsszel az atomenergia kapcsán a francia álláspontnak kedvezett, a földgáz átminősítése pedig a németeknek pozitívum, figyelembe véve a két állam energiamixét, illetve a speciális német–orosz földgázkapcsolatokat. Az EB december 31-én közzétett tervezete az atomenergiát húsz, a földgázt pedig tíz évre javasolja átmeneti technológiaként a 2050-re tervezett európai karbonsemlegességhez vezető úton.
Az új energiabesorolás körüli vita megmutatta, hogy a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A 180 oldalas koalíciós szerződés ellenére a baloldali–zöld–liberális új kormány nem igazán tudja, milyen Európa- és energiapolitikát akar képviselni. Még a németek által eddig preferált gázenergia kapcsán is sikerült ellentmondásos kormányzati kommunikációt megvalósítani – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. A szabad demokrata párti pénzügyminiszter, Christian Lindner fontos áthidaló technológiának nevezte a gázerőműveket, a Zöldek által irányított gazdasági és környezetvédelmi tárca megkérdőjelezte ezt a minősítést is.
A német döntésképtelenség azonban már jóval korábban megmutatkozott. Az előző, kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalíció sem volt képes egységes álláspontot képviselni, mivel a baloldal által irányított környezetvédelmi tárca blokkolta a gáz fenntarthatóvá minősítését is.
Miközben az ügyben érintett három német tárca képtelen volt kompromisszumot kötni 2021-ben, Emmanuel Macron francia államfő, illetve Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök átvette az irányítást. Von der Leyen a bizottsági politika középpontjába állította a taxonómia módosítását, Macron pedig kilenc másik uniós tagállammal, többek között Magyarországgal és Lengyelországgal együtt arra szólította fel az EB-t októberben, hogy az atomenergia is kerüljön be zöldfinanszírozásra jogosult energiaforrások közé. Az őszi EU-csúcson a leköszönő Angela Merkel kancellár feladta ellenállását az atomenergia zölddé minősítésével szemben.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Egyre nagyobb Trump elfogadottsága eddigi intézkedéseinek és terveinek a tükrében.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
