Kerülni kellene a karácsony szó használatát az egyenlőségért felelős uniós biztos által kiadott, majd botrányos körülmények között visszavont nyelvi iránymutatás szerint. A kezdeményezés sokat elárul az Európai Bizottság működését meghatározó ideológiai irányzatokról.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Az Európai Bizottság belső iránymutatása számos nyomatékosan megfontolandó javaslatot tartalmaz a munkatársaknak az „inkluzív nyelvhasználat” előmozdítására vonatkozóan. A kézikönyvet (#UnionOfEquality. European Commission Guidelines for Inclusive Communication) október 26-án mutatta be Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos, a média ingerküszöbét azonban csak egy hónappal később érte el az ügy. A harminckét oldalas dokumentum hajszálpontosan strukturált áttekintést ad arról, milyen hagyományos nyelvi fordulatok kerülendők annak érdekében, hogy semmiképpen ne sértsük meg beszélgetőpartnerünk nemi, vallási, kulturális vagy egyéb érzékenységét. A bizottsági jótanácsok a következő témakörök köré csoportosulnak: gender, lmbtq, faji és etnikai hovatartozás, kultúra-életmód-hit (így összevonva!), fogyatékosságok és életkor.
A nemileg semleges névmások és megjelölések használata éppoly fontos a dokumentum szerint, mint annak a kijelentésnek a kerülése, hogy a család a társadalom magját képezi. A hagyományos családmodell középpontba állításának elutasítása mellett az iránymutatás arra is nyomatékosan figyelmeztet, hogy az EU lakosai nem mind keresztények, ezért a karácsony kifejezés is kerülendő bizonyos szövegkörnyezetben, sőt lehetőség szerint a keresztény eredetű keresztnevek használata sem kívánatos mondjuk példamondatok összeállításakor. János és Mária helyett hívhatnánk Malikának és Juliónak is fiktív karaktereinket. Olyan apróságok már egyáltalán nem is foglalkoztatják az iránymutatás összeállítóit, hogy a „keresztény” nevek valójában bibliaiak, ami nem ugyanaz, hiszen Mária vagy János még biztosan nem voltak keresztények, amikor a nevüket kapták.
Az sem zavarja a bizottságot, hogy az EU alapító atyái mind hithű keresztények voltak, és hogy a kereszténydemokrácia a nyugat-európai politikai élet meghatározó erejévé, az induló európai integráció alapjává vált a második világháború után. Konrad Adenauer, az Európai Unió talán legfontosabb alapító atyja például úgy látta, hogy a második világháború borzalmai után „csakis a kereszténységből született európai civilizáció értékeihez való visszafordulással lehet ismét elérni az európai élet egységét és békéjét”.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Felháborodást keltett az osztrák fesztivál több előadása, amelyeket jelentős adófizetői támogatással rendeztek meg idén.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Többféleképpen is dönthet egy vezető. Például úgy, hogy hallgat a kritikusokra.
Éves szinten bruttó százmillió forintot emésztett fel az automaták üzemeltetése.
