Karácsonyi könyvajánló

Köbli Norbert: Örök tél és más forgatókönyvek

| Veczán Zoltán | 

Köbli Norbertre nem véletlenül mondják, hogy iskolateremtő forgatókönyv­író. Filmjei zömmel a huszadik századi magyar sorstragédiák kevésbé ismert aspektusait dolgozzák fel, középpontban azoknak az embereknek a történeteivel, akiknek nem volt érdemi befolyásuk a hazánk számára tragikus múlt század eseményeinek kimenetelére. A történetekben pedig ott vannak az esendő emberi karakterek a maguk dilemmáival, félelmeivel, belső vívódásaival, a szörnyű időkben kapaszkodóként szolgáló apró örömeivel; a szénbányához kötött lágerek lakóitól a megtépázott szélhámosig, a vakmerő, de nem elérhetetlenül heroikus pesti srácoktól az olasz erdőségben kopott életösztönnel és még kopottabb meggyőződéssel cserkelő bakákig. Emberek, akiknek sokszínű esendősége – és ez sokat elmond a forgatókönyvek minőségéről – akkor is süt a párbeszédekből, ha színészi játéktól, miliőtől, hangulattól és zenétől megfosztva, csupaszon olvassa őket az ember, egyszersmind egészen más élményt nyújtanak, mint maguk a filmek. Köbli specialitása a tragé­diák előtt felgyűlő, baljós fenyegetés érzete, amit a túlérett Monarchia végnapjaiban játszódó Félvilág, a háborús összeomlás előtti utolsó pillanatokat megörökítő Szürke senkik vagy az épülő kommunizmus első és utolsó időszakát megjelenítő Apró mesék és az Árulók mutat be; emellett az elnyomás sűrű levegőjét is elképesztően hatásosan adja vissza az Örök tél, A berni követ, a Trezor vagy a Szabadság – Különjárat című filmjeiben. E nyolc film forgatókönyvét veheti kezébe az olvasó az Agave Könyvek gondozásában két kötetben.

(Agave Könyvek Kiadó, 2021)

***

Böjte Csaba füveskönyve 2. 

| Weisz Teodóra |

Kétezer évvel ezelőtt a nyolc boldogságról szóló beszédet Jézus Krisztust testi-lelki gyógyulás reményében követő tömegek hallgatták. Nyolcszáz éve Szent Ferenc is gyakran útra kelt, egyszer például Leó testvérrel gyalogolt Perugiából Assisibe, és közben Leó faggatására arról elmélkedett, miben áll a tökéletes boldogság. Mindkét esemény megidéződik Böjte Csaba füveskönyve második kötetének elején. Az invokáció nem véletlen, a könyv alcíme ugyanis Boldogsághoz segítő gondolatok. Ráadásul a kötet születéstörténete sem nélkülözi a bibliai és ferences rendalapítóval vonható párhuzamokat: Csender Levente (a Mandiner tárcaszerzője) több ezer kilométert tett meg Böjte Csabával az erdélyi gyermekotthonok között utazva. Úti beszélgetéseiket lejegyezte, Csaba testvér gondolatait formába öntötte, ebből állt össze tavaly a füveskönyv első része, idén pedig megjelent a folytatás.

A kettesben tett közös utazásokat ebben az évben esti beszélgetések egészítették ki, amelyekhez kérdéseket feltéve a világháló közönsége is csatlakozhatott. A szerzetes száztizenegy válaszából így íródott száztizenegy történet a szentről, a jóról, az igazról, a szépről és a szövetségről. „Azt hiszem, hogy akinek kérdése van, az előbb-utóbb választ is kap – nem tőlem, hanem a Jóistentől” – mondja Csaba testvér.  A rövid írásokat olyan, a nehézségeket el nem tagadó, kiapadhatatlan derű és megejtő életbátorság hatja át, amely arra biztat, hogy a könyvben éppoly bátran keressen válaszokat kérdé­seire lelki megerősödése reményében az olvasó, ahogyan a Mesterhez és Assisi szentjéhez fordultak egykor a boldogságkeresők.