Így zárták ki a politikát Zuckerbergék a kampányhajrában
Az amerikai elnökválasztásig és még azon túl is letiltották a politikai hirdetéseket.
Alkot, tanít és tanul itthon és szerte Európában. Legeza Márta a kosárfonás fiatal mestere. Szenvedélye a munkája, amellyel a népművészet hagyományait örökíti át vásárlóinak és tanítványainak.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Fonatok és kötődések” – áll a felirat a Fő utca 5. szám alatti ház falán. Kiállítást rejt a sarokház, egy fiatal lány, Legeza Márta utóbbi tíz évének munkáit: különleges technikával font kosarak sorát. „Kötődöm a mestereimhez, a tanítványokhoz és a mesterségemhez, innen a cím ötlete. Sok ezer szállal kötődöm a vesszőfonáshoz, hatalmas öröm nekem, hogy kapcsolatba kerültem a kosárfonással, és ezt az örömöt szeretném megosztani másokkal. A kosárfonás egykor férfimunka volt, mára viszont elnőiesedett a szakma. Hogy ez baj vagy sem, nem tudom, de az biztos, a férfierőt jó technikával és sok gyakorlással pótolni lehet” – magyarázza Márti, miközben a kosarak között sétálunk. Fel-felemeli egyiket, másikat, meséli, melyik mestertől mit tanult, miért különleges egy kosár, egy butykos vagy éppen egy lakásdekoráció.
2011 óta foglalkozik kosárfonással, 2016 óta oktatja a mesterséget. 2018-ban megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet, elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves kutatói-alkotói ösztöndíját, számos hazai és nemzetközi kosárfonó-találkozón részt vett. A tudást nem csak a Kárpát-medencében kutatja, Dániától Olaszországig sok helyen megfordult, hogy a népművészektől és a nagy tudású kosárfonóktól különlegesebbnél különlegesebb technikákat leshessen el. Így lehet, hogy a kiállítótérben lengyel tálcák, katalán aljú, ír berakásos kosarak, hagymatartó kosárkák, karácsonyfadíszek is helyet kaphattak.