Férjével közös álmuk volt egy olyan korban élni, amikor az eszmei, politikai nézetkülönbségek nem faragnak ellenséget a régi barátokból, nem szaggatnak szét családokat, nemzeteket, hanem mindenki a maga módján az ország előbbre jutásán munkálkodik.
Varga Judit írása a Mandiner hetilapban.
Magyarország kormánya fájdalommal értesült arról, hogy Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye 2021. október 22-én, életének 89. évében elhunyt.
Mádl Dalma, leánykori nevén Némethy Dalma 1932. november 9-én született Pécsett egy tősgyökeres értelmiségi család harmadik gyermekeként. Fiatalkorának meghatározó momentuma volt a II. világháború, mivel katonatiszt édesapját a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan soha nem térhetett haza. A családnak bombatámadás miatt a nagyszülőknél kellett meghúznia magát. Talán ekkor élte meg először igazán, mit is jelent egy olyan nagy család tagjának lenni, amely az ínséges időkben és a nehéz pillanatokban is összetart.
Középiskolai tanulmányait a budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumban végezte, majd visszatért Pécsre, ahol a Pécsi Gyermekkórházban dolgozott. Ekkor ismerte meg Mádl Ferenc joghallgatót, akivel később házasságot kötött. Budapestre költöztek, ahol férje köztársasági elnökké választásáig a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportjánál dolgozott.
Az emberbaráti munkásság iránti vonzalom már kiskora óta élt benne. Gyermekkorában szüleivel együtt segítette a szegényebb családokat, később osztálytársaival szervezett nekik gyűjtést élelemre, ruhára. „Becsengettünk, aztán elszaladtunk, és a távolból lestük, beviszik-e a csomagot. Mi voltunk az angyalok” – mesélte egyszer vidáman Mádl Dalma. A szerető gondoskodás később is jellemezte, hiszen férje még nem volt köztársasági elnök, amikor ő már nélkülöző nyugdíjasoknak segített Antall József feleségével, Antall Klárával együtt.
Férje elnökké választásával ugyan egy csapásra átalakult az élete, ez mit sem változtatott tettre kész és mindig alázatos magatartásán: „továbbra is úgy gondolom, hogy egy asszony vagyok a sok közül” – hangsúlyozta. A köztársasági elnök feleségeként még több karitatív kezdeményezésben vett részt. Hivatásának tekintette a hátrányos helyzetű gyermekek felkarolását. A gyerekek szemében mindig megtalálta azt a csillogást, amely jelezte, hogy igenis van értelme kemény munkájának. Számára nem voltak határok: éppúgy segített határon innen, mint határon túl, például Böjte Csaba testvér „gyerekeinek”. Küldetésként tekintett a magyarság egységbe kovácsolására, a nemzeti kultúra megőrzésére, de mindenekfelett a közösség megtartására. Hittel vallotta, hogy a mára teljesen felfordult világban is tudatni kell a fiatalokkal: nem a vagyoni helyzetük, hanem tetteik képviselik az igazi értéket.
Mádl Ferenc felesége nem csak first lady volt, sőt nem is szerette, ha így nevezik. Ő mindenek előtt feleség, édesanya és három boldog unoka boldog nagymamája akart lenni. Akkor is időt szakított unokáira, amikor a különböző protokolláris események miatt erre kevés lehetősége volt. Igyekezett mindazt átadni nekik, amit a mai változó és kihívásokkal teli világban tudni kell ahhoz, hogy az ember a szó nemes értelmében véve ember maradjon. Férjével közös álmuk volt egy olyan korban élni, amikor az eszmei, politikai nézetkülönbségek nem faragnak ellenséget a régi barátokból, nem szaggatnak szét családokat, nemzeteket, hanem mindenki a maga módján az ország előbbre jutásán munkálkodik.
Noha férje megbízatása 2005-ben lejárt, Dalma asszony a Katolikus Karitász jószolgálati nagyköveteként haláláig folytatta jótékonysági munkásságát. Hitt a közösség építő erejében és abban, hogy emberséggel és közvetlen kedvességgel az egész nemzetet segítheti. Szívügye volt a hátrányos helyzetűek, különösen a fiatalok életkörülményeinek javítása. Idős korában is vállalta a hosszabb utakat azért, hogy ott segítsen, ahol a legnagyobb szükség van rá. Máig emlékezetesek a 2001-ben pusztító árvizek, amelyek után többször is látogatást tett Kelet-Magyarországon és Kárpátalján, figyelemmel kísérve és segítve az ott élő emberek fizikai és lelki felépülését egyaránt.
Tevékenységét díjak és elismerések sorozata igazolta. Elnöke volt a Nemzeti Együvé Tartozás Alapítványnak, 2005-ben pedig elnyerte azt a Polgári Magyarországért díjat, melynek egymillió forintos pénzjutalmát egy új jótékonysági szervezet, az „Istenadta Tehetség” Kistelepülések Hátrányos Helyzetű Tehetséges Gyermekeiért Alapítvány felállítására szánta. E szervezet szándéka az volt, hogy segítsen a nagycsaládosok tehetséges gyermekeinek bekerülni a középiskolákba, kollégiumokba. A nemzetért és az elesettekért végzett fáradhatatlan munkájáért megkapta az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére alapított Szent Erzsébet Rózsája díjat, a Magyar Szabadságért díjat és a Mindszenty-emlékérmet is.
Sosem feledjük Dalma asszony emberségével mutatott példáját és a Polgári Magyarország megteremtéséért, valamint az elesettekért végzett munkáját.
Magyarország kormánya és családom nevében szomorú szívvel búcsúzom. Dalma Asszony, Isten nyugosztalja!
A szerző igazságügyi miniszter.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
„Gyere vissza, Judit! A poloska már retteg, amíg népet butít, vedd vissza, mit elvett!”
Az önjelölt jogvédők csak azok iránt fejezik ki szolidaritásukat, akikkel politikai értelemben azonosulnak. Szalai Laura írása.
Nézzük meg azt a magasba tartott zászlót. Kék-sárga. Rajta van Zelenszkij, Weber és Varga Judit feje. Utóbbi mellett van egy nadrágszíj, egy konyhakés és egy diktafon is.
Kruchina Károly szerint a Tisza Párt vezérét mindig is az irigység hajtotta.
A Fradi elnöke elárulta, miért látogatott ki a Charlie Kirkért tartott megemlékezésre.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
