Hatvanöt évvel ezelőtt, november 4-én indította meg a Szovjetunió Magyarország elleni invázióját, hogy ellentmondást nem tűrve világossá tegye, az önrendelkezésnek nincs helye a szocialista érdekszférán belül. A szovjet erődemonstráció legalább annyira szólt kifelé, mint a birodalmon belül rekedt, rebellis magyaroknak, hiszen azt jelezte, bár Sztálin halott, a központi terrort és a kegyetlenséget nem vitte magával a sírba. Ez a nap a magyarok nemzeti gyásznapja, pedig akár a szabadság iránti természetes igény vérbe fojtásának nemzetközi gyásznapja is lehetne. Ilyen napok mementóként állnak előttünk, sokszorosan kiemelve a számunkra fontos értékeket, amelyek csorbulását, lábbal tiprását mindannyian húsba vágó fájdalomként éljük meg.
Ha a történelem nem tanított volna meg minket rá, akkor is egyre élesebben tapasztalhatnánk, hogy a szuverenitás nem a fán terem, napról napra meg kell küzdeni érte, még ha nem is a lánctalpakon érkező ellenséggel szemben. Olyan közegben kell helytállnunk, amelyet nem permanens összecsapásokra terveztek, hanem éppen ellenkezőleg, a békés együttélés garanciájaként alkottak meg egykoron. Ma egészen más viszonyok között élünk, másfajta hatalmi képletek által meghatározva, mint 1956-ban. Mégis, újra a szuverenitásunk megőrzéséről kell gondolkodnunk, és olyan kifejezéseket kell használnunk, amelyek Brüsszel szereptévesztését írják le: birodalmi logika, bürokratikus mechanizmus, magállamok és periféria.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Egyre több jogot ajánlanak fel az individuum számára: ma már szabadon választhat nemet, végtelen számú és előjelű életmódot.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Hiába hirdeti magáról a baloldal a toleranciát, valójában sokkal kirekesztőbbek, mint a jobboldal szavazói.
Volt ahol 22 millliméter csapadék esett le rövid idő alatt.
