A magyarság a nyugati keresztény kultúrkört választotta, ezt a kultúrát őrzi Szent István óta. Ám csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, ha a döntéseinket önállóan tudjuk meghozni.
A kifejezést, hogy kompország, Ady óta mindenki ismeri. „Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.” 1905-ben jelent meg ez az írása a költőnek. Innen a híres kompország metafora, melyet azóta sokan és sokszor idéztek.
Népszerű toposza ez a mai baloldali publicistáknak is. Nem is annyira a kompország, hanem a keleti part az, amit szajkóznak naphosszat. Gyakran elhangzó vád, hogy a nemzeti erők vissza akarják lökni a kompot a keleti oldalra, és ott erős csomókkal ki is akarják kötni. De ha a magyar történelmet alaposabban megvizsgáljuk, akkor e tézisnek pont az ellenkezője igaz.
Határvidék vagyunk, az tény. A nyugati kereszténység keleti bástyája. És nem is csak egy sima határátkelő, hanem hármas határ. Tőlünk délre az iszlám kultúra, keleten az ortodoxia világa. Samuel Huntington A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című, nagyszabású munkájában ezt írja: „Európa ott ér véget, ahol a nyugati kereszténység, és ahol az iszlám és az ortodoxia világa kezdődik.” Majd konkrétan a határvonalat is végighúzza, mely egybeesik a történelmi Magyarország déli és keleti határvonalával. Azt mondja: „ez Európa kulturális határvonala”. És ez így van ezer éve. Bár az első ezredfordulón voltak rá kísérletek, hogy a magyarság is Bizánc felé forduljon, végül Szent István vezetésével a nyugati keresztény kultúrkört választotta. (Persze ez egy árnyalatnyival bonyolultabb, hiszen az egyházszakadás katolikusra és ortodoxra csak 1054-ben következett be, de a rítusok, a kultúra már jóval korábban kettévált.)
Ezt a kultúrát őrizzük Szent István óta. Ezért vállaltak elődeink csatát Muhinál, Nándorfehérvárnál, Mohácsnál, és ezért mentek neki a pesti srácok puszta kézzel a szovjet páncélosoknak.
A baloldali publicisták keleti rémisztgetése hiteltelen. Egyetlen jelentős nemzeti eszmeáramlat sem kérdőjelezte meg a Szent István-i állameszményt. Ellenben pont a kommunizmus volt az, amelyik keleti kultúrát, keleti államot, keleti törvényeket, keleti hagyományokat akart oktrojálni a magyarokra. Ezért ünnepeltették velünk a kommunizmusban november 7-ét, ezért lett a Mikulásunkból Télapó, ezért lett kötelező az orosz nyelv tanulása, és ezért váltotta a helyhatóságokat a tanácsrendszer.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
Béke kellene nemcsak a harctéren, de legalább adventkor a lelkekben is. Mégis lehetetlennek tűnik mindez nemcsak a napi robot, hanem a politikai feszültségek miatt is. A tét azonban túl nagy ahhoz, hogy kétségbeessünk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A magyar identitás egyik meghatározó eleme a kelet és nyugat közötti lét és most ezt kihasználva sikerült óriási diplomáciai sikert elérni.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecseg teti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
