Magáncégek elleni „klímaperek” sorozata indult el Európában Írországtól Németországig. A bíróságok sokszor a hatályos jogszabályokon túlmutató kibocsátáscsökkentési követelményeket kérnek számon a vállalatokon, mintegy jogalkotói szerepbe helyezve magukat, ami jogállamisági aggályokat is felvet.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Rövid időn belül a Shell már a második nemzetközi konszern az Unilever után, amely elhagyja Hollandiát, és a jövőben a cég hivatalos nevéből is elmarad a holland társszékhelyre való utalás, a Royal Dutch. A döntés hátterében az adózási megfontolások mellett az is szerepet játszott, hogy a céggel kapcsolatos hangnem az utóbbi időben különösen kritikussá vált a klímaváltozást középpontba helyező narratíva miatt. A Milieudefensie nevű környezetvédelmi szervezet májusban igen nagy feltűnést keltő jogi győzelmet aratott a Shell felett, amikor a hágai kerületi bíróság arra kötelezte az energiakonszernt, hogy saját eddigi ütemtervénél gyorsabban, 45 százalékkal csökkentse 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. Jól érzékelteti a fosszilis energiával szembeni egyre nagyobb elutasítást, hogy a legnagyobb európai nyugdíjalap, a szintén Hollandiában székelő ABP bejelentette: minden kőolajhoz, gázhoz és kőszénhez kapcsolódó értékpapírjától megválik, beleértve egy több száz millió euró értékű Shell-részvénycsomagot is.
A Shell esete a legutolsók egyike egy körülbelül két éve tartó sorozatban, amelyben környezetvédelmi szervezetek magánjogi perek révén igyekeznek a vállaltnál nagyobb klímavédelmi erőfeszítésekre kényszeríteni privát vállalatokat. Jelenleg például bírósági úton kívánják előírni klímaaktivisták Európa legnagyobb autógyárának, a Volkswagennek, hogy milyen ütemben építse le a belső égésű motorok előállítását. Abban az esetben, ha nyernek, a per fontos precedenst teremthet a vállalkozások működésébe való ilyen típusú külső beavatkozások számára. A jelenleg zajló hasonló perek hulláma súlyos kérdéseket vet fel a vállalkozói szabadság korlátozása kapcsán.
Ráadásul azzal, hogy egyes kiszemelt vállalatokkal szemben lépnek fel, komolyan felmerül annak a veszélye is, hogy súlyosan gyengítik az adott cég versenyképességét a per által nem sújtott konkurens társaságokkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy ha egyes cégekre individuális alapon kényszerítik rá a korlátozást, az a korlátozásokkal nem sújtott külföldi versenytársak esetében a károsanyag-kibocsátás növekedését eredményezheti.
Szeptember elején a Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédelmi szervezet és a Greenpeace nemcsak a VW ellen tett ilyen típusú jogi lépéseket, hanem három másik német nagyvállalat, a BMW, a Mercedes-Benz és a Wintershall Dea olaj- és gázipari cég ellen is. A Mercedes és a BMW már korábban elutasította a követelést, aminek következtében a DUH a müncheni és stuttgarti tartományi bíróságon már be is perelte a két autógyártót. A VW október végén jelezte, hogy ő sem hajlandó nyilatkozatban kötelezni magát a 2030-as dátum tartására, emiatt pedig a Greenpeace kilátásba helyezte a per elindítását.
A szervezetek érvelésének egyik alapja, hogy súlyos politikai és társadalmi cselekvési kényszer áll fenn a klímaváltozással kapcsolatban. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért szerintük nem csupán az állam felelős, és ezt a német alkotmánybíróság 2021. márciusi döntéséből vezetik le. Az ugyanis kimondja, hogy a német klímavédelmi törvény sérti az alaptörvénybe foglalt, az élethez és a testi épséghez fűződő jogokat, illetve hogy a megállapított szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel Németország nem tudna megfelelni nemzetközi kötelezettségeinek. A környezetvédelmi szervezetek ezzel érvelnek a magáncégek ellen indított klímaperek jogi megalapozottsága mellett.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Kell-e attól tartanunk, hogy a sokat emlegetett „lengyel modellt” Magyar Péterék idehaza is alkalmazzák? Miért érdemes Varsóra vetni a választás előtt a szemünket? Szakértőkkel ennek jártunk utána. Mutatjuk!
A volt miniszterelnök szerint súlyos következményekkel járhat a mostani irány.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Ukrajna és Moldova fordítva ül a lovon, míg Albánia és Szerbia inkább együttműködne.
Ráadásul már kizárólagos jogosultságról van szó, vagyis az RTL-é lesz mind a lineáris televíziós, mind a streaminges közvetítés joga.
