Felelős gasztrohősnő

Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.

Az ENSZ 2021-es adatai szerint a kiskereskedelemben 118 millió, az étkeztetéshez kapcsolódó szolgáltatások terén 244 millió, a háztartásokban pedig 569 millió tonna élelmiszer kerül évente a szemetesbe. Ez átlagosan 74 kilogramm ennivaló egyetlen családban. Az EU-ban keletkezett élelmiszer­-hulladék ötvenhárom százalékát a háztartásokban gyártjuk. Az üvegházhatású gázok tíz százaléka az ennivaló elpazarlásához köthető. És szemben a klímavédelem ügyével, amelyben jogosan tárgyalt kérdés, hogy a multik viselkedését figyelembe véve hoz-e változást az egyén döntése, az ételpocsékolás esetében az átlagemberek felelőssége megkérdőjelezhetetlen.

Pálmaolaj. Túlzott húsfogyasztás. Nejlonba csomagolt kígyóuborka. Ezek a szavak, szókapcsolatok, jelenségek tíz éve a magyar társadalom nagy részének semmilyen mögöttes tartalmat nem hordoztak, ma viszont a legtöbben sejtik: a környezettudatosság kapcsán ejtünk szót róluk. Néhány hét, és tizedik születésnapját ünnepli az a hazai szervezet, a Felelős Gasztrohős, amely az elsők között kezdett el hazánkban ezen a változáson munkálkodni. „A missziónk a felelős étkezés gyakorlatának elterjesztése volt, otthon és vendéglátóhelyeken egyaránt. Eleinte az éttermeket igyekeztük megszólítani, majd rövid úton rájöttünk, hogy az edukációra is hangsúlyt kell fektetnünk” – emlékezik vissza Varga Judit társalapító-igazgató. Ma már számos projektet visz az alapítvány: szemléletformáló programokat szervez óvodásoknak és iskolásoknak, tanácsadást végez, vállalatok zöldítésében segít, előadásokat tart – amellett természetesen, hogy a Fenntartható Vendéglátóhely és Fenntartható Kávézó minősítéseket odaítéli az arra érdemeseknek.