A talibán szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid úgy fogalmazott, hogy a nők jogait a saría keretein belül fogják elismerni Afganisztánban. Ön szerint lehetséges ez egyáltalán?
A szóvivő minden bizonnyal az ortodox saríára hivatkozik, amely mostohán kezeli a nőket. Ennek oka, hogy az ortodox saría tekintélyes mértékben hagyatkozik a 7. századi Arábia kulturális normáira – emiatt a normák átfogó igényű felülvizsgálatára lenne szükség. Csak hogy néhány dolgot említsek: a nő tanúvallomása nem egyenértékű a férfiéval, a nők szakadatlanul a férfi gyámsága alatt állnak. Általánosságban fogalmazva, a saría rendszere teljes mértékben idegen a vallásszabadságot és az egyenlő bánásmódot diktáló modern alapjogoktól. A gyakorlatban az ortodox saría talibán általi értelmezése még durvább, még következetlenebb a mai alkalmazók felmenői által eltanult szokásjog eredményeképp. Ha az ortodox saría és az afganisztáni törzsi értékek egyvelegéből indulunk ki, a nők nem sok jóra számíthatnak.
A saría rendszere teljesen idegen a vallásszabadságot és egyenlő bánásmódot diktáló modern alapjogoktól”
Létezik az iszlám jogi normáknak olyan értelmezésük, amelyek összhangban állhatnak a nyugati emberi jogi elvárásokkal?
Fontos kérdést tett fel. Jelenleg az ortodox saría és az iszlám jog egy és ugyanaz, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint a saría nem egyeztethető össze az univerzális emberi jogokkal. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a saría teljes körű reformjára lenne szükség. Időről időre színre lépnek muszlim reformerek az érdemi felülvizsgálat igényével. Néhányukat kivégezték, másokat száműzetésbe kényszerítettek, és van példa arra is, hogy a saría felülvizsgálatát kezdeményező szakembert kirúgták a munkahelyéről. Ajánlom mindenki figyelmébe Abdullahi Ahmed an-Na’im Toward an Islamic Reformation (az iszlám megújítása felé) című könyvét, amelyben a szerző amellett érvel, hogy alapvető reformok hiányában a két kultúra közötti szakadékot nem lehet áthidalni.