A kert Isten szeretetét tükrözi – Folly Réka a Mandinernek

Valahovits Szilvia interjúja a Mandiner hetilapban.

A városi létből kilépve, különösen ősszel, végtelen nyugalom fogad itt minket. A nagyszülei miért választották ezt a birtokot a család otthonának? 
Nagyapámék életben maradásának a záloga volt a birtok, hiszen ide száműzték őket. Édesapám itt nőtt fel, látva családja küzdelmeit, ő volt az, aki kitartó munkával visszaszerezte az államosított területeket. A dédapám 1905-ben ültette a későbbi arborétum első növényeit. Ebben az időszakban szó sem volt még arborétumról, „csak” egy kiemelkedően jó fekvésű szőlőbirtokról, amelynek a területén különleges fenyők nőnek. Édesapám munkájának köszönhetően vált arborétummá, mert értéket látott nagyapja hóbortjában. A most látható arborétum képe száztizenhat év alatt, négy generáción keresztül alakult olyanná, amilyennek most ismerjük. 

A családja kezdetektől megnyitotta a kertet a látogatók előtt? 
Nem. Dédnagypapa saját kedvtelésének hódolt. Nagyapám a hazug kommunista rendszerrel szemben fejezte ki így az ellenállását, biztatta édesapámat, hogy lesz még ez a föld a miénk. Édesapám pedig visszavásárolta a földeket, és ő volt, aki megnyitotta a nagyközönség előtt, körbekerítette, sétautakat épített, faiskolát alapított, és alapjában véve arborétumban gondolkodott a kezdetektől. 

Fel tudja idézni a legszebb gyermekkori emlékét, ami az arborétumhoz köti? 
Mézes kenyér az öreg ház lépcsőjén. Úgy kente meg a nagyi, hogy előre összekeverte a vajat a mézzel. Ő tanított meg römizni a kis kerek kártyaasztalnál. Őt láttam rétestésztát nyújtani az ebédlő oroszlánlábas nagy asztalán.

Nyilvánvaló volt, hogy átveszi majd a szüleitől a birtokot?
Soha nem szerepelt a terveim között. Általános orvosként végeztem először, a diploma után mentem férjhez, és a következő évben, első gyermekem születésekor kezdtem a fogorvosi karra járni, amelynek elvégzése után fogorvosként helyezkedtem el. Maxillofaciális sebész (arc-, állcsont- és szájsebész – a szerk.) szerettem volna lenni; akkor két orvosi diplomához kötötték ennek a szakvizsgának a megszerzését. Miután Budapestről Badacsonyba költöztünk, nyilvánvalóvá vált, hogy innen ez nem lehetséges, hiszen klinikán kellett volna dolgozni. Azért továbbra is dolgoztam fogorvosként még néhány évet, amíg az arborétummal kapcsolatos teendők engedték.