Már most látszik, hogy Afganisztán új urainak van egy nemzetközies és egy konzervatív, keményvonalas csoportja is.
Több mint egy hónap tálib uralom után Afganisztánban egyelőre nyugalom van, az USA figyelme ismét Kína felé fordul, közép-ázsiai államok pedig soha nem látott intenzitással keresik az együttműködés lehetőségét Kabullal. De mi lesz, ha a tálibok megszegik ígéretüket, és visszatérnek a terroristák?
Az amerikai kivonulás egyik deklarált feltétele az volt, hogy a fundamentalista szervezet a jövőben felszámolja afgán földön az Al-Káida és minden más nyugatellenes terrorszervezet jelenlétét. Sajnos a tálibok legendásan megbízhatatlanok: vannak még amerikai diplomaták, akik emlékeznek arra, amikor Omár molla, a szervezet félszemű alapítója azt hazudta, hogy Oszáma bin Láden nincs náluk, vagy amikor Barack Obama amerikai elnöknek ígérték meg, hogy a Katarban megnyitandó irodájuk engedélyezéséért cserébe ott nem fogják felvonni mára elhíresült „nemzeti zászlójukat”.
A legutóbbi amerikai hírszerzési és ENSZ-jelentések szerint az utóbbi egy évben semmilyen változás nem történt a talibán és az Al-Káida kapcsolatában, a megmaradt néhány száz terrorista továbbra is menedéket élvez Afganisztánban. Kínai érdekeikre tekintettel a tálibok az ujgur radikálisok esetében egyelőre következetesek, de a Tádzsikisztánnal határos területeiket néhány onnan elmenekült szélsőségesre és csapataikra bízták.
És ott van az Iszlám Állam Horászáni Tartománya is. Még szerencse, tehetnénk hozzá, mert így legalább van egy olyan terrorszervezet, amelyet a tálibok és az amerikai kormány is gyűlöl – sőt, mindenki a környéken. Az augusztusi hatalomátvétel után a tálib fegyveresek nem sokat teketóriáztak, amikor felszabadították a Pul-i Csarki börtönben őrzött rabtársaikat és az Iszlám Állam Délkelet-Ázsiáért felelős parancsnokát. Utóbbit ott helyben kivégezték, az erről tanúskodó fotót pedig feltették az internetre, jelezve, hogy mire számíthatnak a riválisok.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemről szavaz a washingtoni kongresszus szerdán az egyetemi tüntetések közepette, a demokraták megosztottak.
Régebben kíváncsiak voltak a véleményemre, mostanában nem kérdeztek, de nem is tudnék sok jót mondani. Interjú.
