Már most látszik, hogy Afganisztán új urainak van egy nemzetközies és egy konzervatív, keményvonalas csoportja is.
Több mint egy hónap tálib uralom után Afganisztánban egyelőre nyugalom van, az USA figyelme ismét Kína felé fordul, közép-ázsiai államok pedig soha nem látott intenzitással keresik az együttműködés lehetőségét Kabullal. De mi lesz, ha a tálibok megszegik ígéretüket, és visszatérnek a terroristák?
Az amerikai kivonulás egyik deklarált feltétele az volt, hogy a fundamentalista szervezet a jövőben felszámolja afgán földön az Al-Káida és minden más nyugatellenes terrorszervezet jelenlétét. Sajnos a tálibok legendásan megbízhatatlanok: vannak még amerikai diplomaták, akik emlékeznek arra, amikor Omár molla, a szervezet félszemű alapítója azt hazudta, hogy Oszáma bin Láden nincs náluk, vagy amikor Barack Obama amerikai elnöknek ígérték meg, hogy a Katarban megnyitandó irodájuk engedélyezéséért cserébe ott nem fogják felvonni mára elhíresült „nemzeti zászlójukat”.
A legutóbbi amerikai hírszerzési és ENSZ-jelentések szerint az utóbbi egy évben semmilyen változás nem történt a talibán és az Al-Káida kapcsolatában, a megmaradt néhány száz terrorista továbbra is menedéket élvez Afganisztánban. Kínai érdekeikre tekintettel a tálibok az ujgur radikálisok esetében egyelőre következetesek, de a Tádzsikisztánnal határos területeiket néhány onnan elmenekült szélsőségesre és csapataikra bízták.
És ott van az Iszlám Állam Horászáni Tartománya is. Még szerencse, tehetnénk hozzá, mert így legalább van egy olyan terrorszervezet, amelyet a tálibok és az amerikai kormány is gyűlöl – sőt, mindenki a környéken. Az augusztusi hatalomátvétel után a tálib fegyveresek nem sokat teketóriáztak, amikor felszabadították a Pul-i Csarki börtönben őrzött rabtársaikat és az Iszlám Állam Délkelet-Ázsiáért felelős parancsnokát. Utóbbit ott helyben kivégezték, az erről tanúskodó fotót pedig feltették az internetre, jelezve, hogy mire számíthatnak a riválisok.
Ukrajnában mind a hadsereg, mind a munkaerőpiac katasztrofális létszámhiánnyal küzd. Zelenszkij mindent megtesz, hogy hazacsábítsa vagy hazakényszerítse a menekülteket, de igyekezete a jelek szerint a jövőben sem vezet eredményre.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk. Interjúnk.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Kötelesek elrejteni hangjukat, arcukat és testüket tetőtől talpig. Visszaállították a házasságtörő nők megkorbácsolását és megkövezését is.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
