Látszatjelöltek, látszatbalhék és komikus helyzetek – itt tart az ellenzéki előválasztás

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Ahogyan közeledik az ellenzéki előválasztás érdemi része, egyre intenzívebbé vált a pártok kommunikációja, és némi villongás is tapasztalható közöttük. Na nem az egyéni jelöltek között, hiszen a választókerületek nagy többségében régen megegyeztek a pártok a tekintetben, hogy ki nyeri majd az előválasztást. Ezt olyannyira nem titkolják, hogy a Székesfehérváron a napokban visszalépő momentumos jelölt, Barlabás András közölte, az összefogás pártjainak megállapodása értelmében állt el a megméretéstől.

Vígjátékba illő sztorik
Van azért egy-két körzet, amelyet érdemes megemlíteni vagy az indulók személye, vagy a jelölések körüli események miatt. Ilyen a Békés megyei 2. választókerület, ahol az a bizarr szituá­ció állt elő, hogy a Jobbik egy másik párt emberét támogatja saját politikusa ellen. A párt ugyanis beállt az MSZP-s Miskéri László támogatói közé, azaz a Párbeszéddel és a szocialistákkal közösen indítja a politikust. Igen ám, de Gajdos Attila, a Jobbik politikusa gondolt egyet, és elindult az előválasztáson, mégpedig a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával. Információink szerint a Gajdost támogató alapszervezetekben nagy a csalódottság amiatt, hogy a pártvezetés a fejük felett döntve lepaktált az MSZP-vel.

Talán ennél is nevetségesebb helyzet alakult ki Pécsett, ahol a Központi Statisztikai Hivatal egykori vezetője, Mellár Tamás méreti meg magát a Párbeszéd jelöltjeként. Eleinte egy ellenfele volt a momentumos Nemes Balázs személyében, de időközben egy harmadik jelölt, Bodnár Imre is bejelentkezett, akinek az MSZP adott befogadó nyilatkozatot – ez azt jelenti, hogy amennyiben bejutna az Országgyűlésbe, a szocialista frakcióba ülne be. Végül egy háttérben húzódó konfliktus miatt Mellár az új ellenfél nyilvántartásba vételét követően visszalépett a jelöltségtől. Igen ám, de aztán Bodnár is visszalépett – állítólag Karácsony Gergely közbenjárásának hatására –, mire Mellár visszalépett a visszalépéstől.

Az elhíresült elemzői kifejezéssel élve „füstös szobákban köttetett alkuk” közé tartozik az MSZP-s volt szombathelyi polgármester, Ipkovich György esete is, akit először a Demokratikus Koalíció támogatott, de mivel a szocialisták frakciójába ült volna be, kifarolt mögüle. Az LMP-s Ungár Péter viszont támogatta, annak ellenére hogy pártjának van saját jelöltje. A történet leginkább sokkoló része a következő volt: az előválasztási vitát vezető moderátor azzal nyitotta meg a beszélgetést, hogy Ipkovich „most tudta meg”, hogy visszalépett a jelöltségtől. És mint kiderült, tényleg. Az érintett úgy fogalmazott: „Ma hívott fel […] Karácsony Gergely meg az országos pártelnököm… társelnököm… Tóth Bertalan, és közölték, hogy kötöttek egy együttműködési szerződést, amelynek tárgya volt több városban az MSZP jelöltjének a visszalépése a Momentum javára.”

Nem csak őt léptették vissza a pártok háttéralkui miatt. A Debreceni Egyetem volt rektora, Fábián István arról számolt be, hogy kész tények elé állították: a Párbeszéd–MSZP megvonja tőle és még néhány másik jelölttől a támogatását, így az előválasztáson való indulása okafogyottá vált. Bejegyzése alapján a döntés valódi indokát nem ismeri, és nem kívánja minősíteni a megalapozottságát. Fábián végül úgy döntött, a pártok kérése ellenére nem lép vissza, hanem indul az előválasztáson.

Van néhány hely, ahol eleinte úgy tűnt, feszültségekkel teli, nagy összecsapást rendeznek, de most már szelídülni látszanak a párharcok. Ilyen körzet Szombathely a versenyben maradó Ungár Péterrel és Czeglédy Csabával, illetve Zugló Tóth Csabával és Hadházy Ákossal. Tóth Csaba úgy fogalmazott ellenfelével kapcsolatban, hogy „mindenkinek lehetnek sötét foltok a múltjában”. Ezzel arra utalt, hogy lehet valami a kezében, amivel kompromittálhatja Hadházyt. Hétfőn egyébként Tóth nem vett részt a Partizán zuglói előválasztási vitáján, sőt végül jelezte: feljelenti Gulyás Márton műsorvezetőt rágalmazás miatt. 

Adatbázis-építés?
Az egyéni választókerületekben tehát nem lesz sok tétje az előválasztásnak, és ezt láthatóan így érzik a szavazók is, érthető módon egyre kevésbé van kedvük közreműködni a folyamatban. A választókorú népesség egy-két százaléka vett részt az előválasztás első mozgósító eseményén – mondja a Mandinernek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet politikai elemzője. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki szavazóknak is csak egy egészen kis része támogatta aláírásával a jelölteket.

Az előválasztás az elemző szerint elsősorban választási adatbázis építéséről szól. Nem véletlen, hogy a pártok úgy egyeztek meg, hogy az összegyűjtött aláírásokat megosztják egymással. Az ellenzék az eleinte hangoztatott egymillió résztvevőnél sokkal kevesebbel számol, jelenleg négyszázezer főt emleget, ami azt jelentené, hogy a biztos pártválasztók közül is csak a kemény mag menne el. E szavazók adatai jó esetben már rendelkezésükre állnak, ezért a pártoknak tenniük kellett valamit, hogy újra érdekessé tegyék az előválasztást. Az általunk megkeresett elemzők szerint egyértelműen ezt célozzák a pártok között az utóbbi időben megfigyelhető villongások.

Nem új taktika ez: a teljes érdektelenségbe fulladni látszó 2019-es előválasztást Gyurcsány Ferencéknek azzal sikerült kissé felrázniuk, hogy elindították Karácsony Gergely ellen Kálmán Olgát. A konfliktus is megvolt, hiszen látszólag elárulták a politikust, akit korábban támogattak, és úgy tűnt, tétje is lesz a választásnak, de egyértelmű volt, hogy Kálmánnak nincs sok esélye Karácsonnyal szemben. Ezek tudatosan gerjesztett látszatkonfliktusok – mondja Deák, hozzátéve, hogy a mostani fejlemények a szavazók mozgósításán túl abban is segíthetnek, hogy kissé visszatornásszák Karácsony Gergely csökkenő népszerűségét.

Karácsony, a jelölt
Ahogy az előválasztás egy politikus karakterének felépítésére alkalmas eszköz, úgy megvan a kockázat, hogy a visszájára fordul, és inkább gyengíti az adott politikai szereplőt. Ilyesmi helyzetbe került Karácsony Gergely, aki a győzelemre esélyesnek tartott három induló közül egyedül visel felelős tisztséget. A főpolgármesterség miatt alapvetően több a támadási felület, a fővárosi fejlesztések késlekedése, a hónapok óta tartó dugók és számos választási ígéret elmaradása sem őt erősítette. A támogatottságát emellett Deák szerint az is erodálta, hogy kiderült: nem beszél egyetlen idegen nyelven sem, és bár korábban az ellenkezőjét állította, nincs nyelvvizsgája, és az életrajzaiban szereplő doktori fokozatot sem sikerült megszereznie. Mindez és a stílusa azt eredményezte, hogy Karácsony sokak szemében határozatlan, cselekvésképtelen politikusként tűnik fel. Ez azonban nem jelent semmit, hiszen a baloldal 2002-ben Medgyessy Péter személyében egy hasonló karakterű, kissé esetlen politikussal nyert választást. Más kérdés, hogy nem sokkal később a sajátjai puccsolták meg Gyurcsány Ferenc vezetésével.

Az ellenzék már régen megegyezett abban, hogy Karácsony Gergely lesz a közös jelölt – jelenti ki Deák Dániel. Hozzáteszi: mindegy, ki hogyan áll a népszerűségi versenyben, az előválasztás folyamatát hivatalos szerv nem, csak az ellenzéki összefogás pártjai és a hozzájuk köthető civilek ellenőrzik, vagyis olyan eredményt hoznak ki, amilyet szeretnének. Az elemző szerint Gyurcsány Ferencnek sem érdeke a feleségét előtérbe tolni, hiszen egy választási vereséggel az ő karakterük sérülne. Karácsony Gergely viszont kiváló erre a szerepre, ha elbuknak, rá tudják majd fogni a kudarcot, ugyanazt játsszák el vele, mint annak idején Bajnai Gordonnal vagy Mesterházy Attilával – vélekedik Deák, hozzáfűzve: a DK-nak így egyetlen komoly kihívója sem marad, ő uralhatja majd a baloldalt.

Karakterépítés konfliktusokkal
A látszatot persze valamennyire meg kell őrizni, és tekintve, hogy Karácsony Gergely valódi ellenfelei, Jakab Péter és Dobrev Klára egyelőre a vele szimpatizáló közvélemény-kutatók szerint is népszerűbbek, valamit tenniük kellett – mondja az elemző. A vidéki szavazókat és a munkásosztályt megszólítani kívánó Jakab Péter annak ellenére vezet a legtöbb kutatás szerint, hogy az utóbbi időben több utcai akciója is rendőrségi feljelentéssel végződő botrányba fulladt. Először egy építkezésről kitolató munkagép útjába állva tartott beszédet, majd kemény szóváltásba keveredett az azt vezető munkással. Két hete pedig egy utcafórumon a magukat Jakab testőreinek nevező férfiak bántalmaztak egy kutyát sétáltató férfit. Árnyalja a képet, hogy utóbbiról kiderült, volt jobbikos, aki már Vona Gábor kampányát is többször szabotálni akarta. Dobrev Klára pedig annak ellenére, hogy az egyik legelutasítottabb magyar politikus, a legtöbb mérés szerint ugyancsak népszerűbb Karácsony Gergelynél.

Az ellenzék eddig egységet mutató vezető szereplői, főleg a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlésben többséggel bíró DK politikusai között az utóbbi időben megszaporodtak a konfliktusok, amelyekből jellemzően előbbi került ki győztesen. Ilyen volt az atlétikai világbajnokság ügye, amelyet a DK megvétózott volna a Fővárosi Közgyűlésben, Karácsony azonban vele és a kormánnyal is szembement, és végül az ő visszafogottabb javaslatát fogadták el. Valódi konfliktusról azonban nem volt szó, és utóbb kiderült, tétje sem volt a dolognak, mert Budapestnek nincsenek jogi eszközei, hogy megakadályozza a sportesemény megrendezését. Ezt követően egy DK-hoz köthető Facebook-oldal támadta Karácsonyt a Századvég kutatására hivatkozva, mire a főpolgármester – az ellenzéki média szóhasználatával – „keményen visszaszólt”. Legutóbb pedig az előválasztási aláírások körüli számháborúban csaptak össze a felek: Dobrev és Karácsony is bejelentette, hogy egy nap alatt sikerült összegyűjteniük az induláshoz szükséges húszezer aláírást, de folytatják a kampányt. Végül mindketten magukat hirdették győztesnek az aláírásgyűjtési versenyben.

A balos média kedvence
A nagyobb baloldali és liberális médiumok legtöbbje Karácsony Gergely kampányát tolja, a Telexen például az utóbbi hónapokban több olyan cikk is megjelent, amely egyértelműen potens, határozott és a látszat ellenére erős, érdekeinek érvényesítésére képes politikusként kívánja ábrázolni. A róla szóló portrénak már a címe is beszédes, ebben egyszerűen „politikai állatként” emlegetik Karácsonyt, aki átejt másokat, mégis szerethető. Egy másik cikkükben úgy állítják be, mintha Karácsony rakott volna rendet a Mellár Tamás visszalépése körüli pécsi konfliktusos ügyben. Az RTL Klub és a 444 is sietve reklámozta, hogy a városvezetőnek „nagy nehezen” sikerült elérnie, hogy ingyenes legyen a tömegközlekedés a tizennégy éven aluliak részére. Utóbbi lap egyébként szinte kivétel nélkül pozitív színben tünteti fel cikkeiben a főpolgármestert.

Karácsony a nemzetközi baloldali elit támogatását is élvezi. Erre utal legalábbis, hogy bár az Európai Parlament alelnökeként Dobrev jóval ismertebb nemzetközi szinten, nagy külföldi lapok a főpolgármestert szólaltatják meg. Ilyen volt többek között a The Economistnak adott emlékezetes interjú tavasszal, amelyben Karácsony kövérnek nevezte a miniszterelnököt, és erényeként saját magasságát emelte ki. A brit liberális lap finoman szólva is kedvesen bánt a politikussal. A legnagyobb német lapnak, a Bildnek is adott interjút Karácsony, és nyilatkozott a Die Zeitnak is. Utóbbi beszélgetésben beismerte, hogy bár a migránsok és menedékkérők jogainak biztosítása a programjuk része, ezzel nem lehet választást nyerni, ezért nem ezt nyomtatják majd a plakátjaikra.

***

Vita helyett egyetértés

Ez a vita csak ellenzéki szépségverseny volt, a jelöltek nem egymással mérkőztek, hanem a saját pozicionálásukkal, imázsukkal foglalkoztak – írta Török Gábor az Indexen a múlt vasárnap tartott ellenzéki miniszterelnök-jelölti vitára reagálva. Tény, hogy a műsorban akárhogy erőlködött is a műsorvezető, nem vitáztak érdemben egymással a baloldali kormányfőjelöltek. A legtöbbször az egyetértés és az adóemelés szó hangzott el; utóbbi kapcsán Karácsony Gergely kijelentette: az nincs rendjén, hogy Európában Magyarországon legyen a legalacsonyabb a társasági adó. Kiderült, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a gyermekvédelmi törvényt azonnal hatályon kívül helyezné, Márki-Zay Péter szerint pedig nagy erénye a kormánynak, hogy csökkentette a családokat terhelő adókat. Karácsony ugyanakkor félbeszakította, mondván, ő ezért nem dicsérné meg a kabinetet. Dobrev Klára arról beszélt az oktatás kapcsán, hogy „az Orbán-kormány 2007 óta nem emelt az illetményalapon”, miközben a 2009-ig tartó Gyurcsány-kormányzás idején elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól is. Jakab Péter Jobbik-elnök úgy látja, „több pénzt kell adni a magyar embereknek” – emlékezetes, hogy 2002-ben az MSZP is ezzel a szlogennel kampányolt.

Nyitókép: REUTERS / Szabó Bernadett